A kontinens alapj�t k�pez� �sf�ldet a f�ldk�reg megszil�rdult darabjai alkotj�k. K�zetanyaguk f�leg a krist�lyos gr�nit. Ez az �sf�lddarab feldarabol�dott �s megs�llyedt. Az �id�ben �s a k�z�pid�ben a nagy r�sz�t el�nt�tte a [[[tenger]], �s bel�le 150 milli� �v alatt vastag, v�zszintes �led�kr�tegek rak�dtak le. Pl.: agyag, m�szk�, homokk�. A ter�let (megemelked�se �s tenger visszah�z�d�sa ut�n) v�zszintes k�zetr�tegekb�l �ll� t�bl�s vid�kk� form�l�dott. Az �jid�harmadid�szakban er�teljes k�regmozg�sok hat�s�ra a kontinens keleti �s g�li peremvid�ke feldarabol�dott. A vet�d�s �rkokban ma m�ly tavak sorakoznak. A t�r�svonalak ment�n vulk�ni tev�kenys�g nyom�n megolvadt k�zetanyag �ml�tt a felsz�nre, vulk�ni hegyeket emelve, takar�kat alkotva (pl.: Kilimandzs�r�csoport, Teleki-vulk�n). Ezek k�zetanyaga a [[[bazalt]]. A harmadid�szakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gy�rt hegys�ge, az Atlasz, az Eur�zsiai-hegys�grendszer tagja. Ez a hegys�grendszer az Afrik�b�l kiindul�, Eur�p�n, majd �zsi�n �t f�leg nyugati, keleti ir�nyba h�z�d�, fiatal hegys�gekb�l �ll� �ri�si vonulat. A negyedid�szak elej�re kialakult a kontinens mai arculata. Ezut�n csup�n keskeny tengerparti s�ks�gok k�pz�dtek. A sz�razf�ld felsz�n�t a k�ls� er�k munk�ja tov�bb alak�totta. A folyamat napjainkban is tart. elej�n, a