Afrika ter�let�nek legnagyobb r�sze a tr�pusi �vezetben van. Ebb�l k�vetkezik,, hogy a legforr�b kontinens. Az Egyenl�t� ment�n eg�sz �vben nagy a felmeleged�s. Ennek hat�s�ra a l�gt�megek felemelkednek, ez�rt alacsony l�gnyom�s� �v j�n l�tre. A felmeleged� �s �szak-d�li ir�nyban sz�t�raml� l�gt�megek a 30. sz�less�gi k�r ment�n lesz�llnak. Itt magas a l�gnyom�s. A k�t �v k�z�tt, az elt�r� l�gnyom�s hat�s�ra a f�ldsz�n k�zeli leveg�r�tegekben �lland� l�g�raml�s j�n l�tre. A tr�pusi �vezet jellemz� sz�lrendszere a passz�t. A pasz�tsz�l �lland� sz�l, amely az Egyenl�t�n�l felemelked� meleg leveg� hely�be �ramlik a t�r�t�k fel�l. A F�ld tengely k�r�li forg�sa eredeti ir�ny�b�l kiss� elt�r�ti, ez�rt az �szaki f�lg�mb �szak-keleti, a d�li f�lg�mb�n d�lkeleti pasz�tr�l besz�l�nk. A tr�pusi �vezetben h�romf�le �ghajlat alakult ki.

• Az egyenl�t�i �ghajlaton �lland�an magas a leveg� h�m�rs�klete �s p�ratartalma, kicsi a napi �s �vi h�ing�s. Eg�sz �vben sok a csapad�k. Ter�let�n nagyon s�r� es�erd� n�. Az es�erd�k talaja a gyenge term�k�pess�g�, humuszban szeg�ny laterittalaj. Egyenl�t�i �ghajlat� t�jak Afrik�ban a Kong�-medence �s a Guineai-�b�l partvid�ke.
• Az egyenl�t�t�l �szakra �s d�lre t�volodva, a szavanna �ghajlaton a h�m�rs�klet m�g mindig magas. K�t �vszak v�ltja egym�st, egy es�s �s egy sz�raz. A csapad�k ny�ron hull. A h�ing�s �s sz�razs�g a t�r�t�k erd�sligetes, majd f�ves szavanna. A szavann�k talaja hasonl� az �serdeihez, laterit talaj, de magasabb humusztartalommal. Ilyen t�jak: Szud�n, a Kelet-Afrikai magasf�ld, a Kong�-medence �szaki �s d�li ter�letei.
• A t�r�t�k k�rny�k�n az �lland� lesz�ll� l�zmozg�s miatt tr�pusi sivatagi �ghajlat alakult ki. Ezeken a t�jakon is magas a k�m�rs�klet. A nagy nappali felmeleged�st azonban �jszaka er�s kisug�rz�s, leh�l�s k�veti. Et�rt nagy a napi h�ing�s. A naps�t�ses �r�k sz�ma magas, a p�ratartalom alacsony. A csapad�kszeg�ny ter�leten a f�lsivatagokban csak olyan n�v�nyek �lnek meg, amelyek alkalmazkodnak az er�s f�nyhez, forr�s�ghoz, j�lt�rik a szelet, a csapad�khi�nyt. �lland� ny�v�nyi �let csak ott alakulhat ki, ahol term�szetesen vagy mesters�gesen vizet tudnak nyerni. Ezek az o�zisok. A sivatagos t�jakon val�di talaj nem k�pz�dik. Ilyen t�jak: �szakon a Szahara, d�len a Kalah�ri.

Afrika F�ldk�zi-tengeri partvid�ke �s a kontinens d�li pereme �tmenetet k�pez a forr� �s a m�rs�kelt �vezet k�z�tt. Itt az �ghajlat mediterr�n. Itt k�zepes t�panyagtartalm� fah�jsz�n� talaj k�pz�dik. Az �ghajlati jellemz�k azonban nemcsak az Egyenl�t�t�l �szakra �s d�lre v�ltakoznak, hanem a magashegys�gekben f�gg�leges ir�nyban is. A Kilimandzs�r�-csoport 5000 m�ter f�l� magasod� cs�csait m�r �r�k h� fedi.