kor
I. e. 4–3.vezred kztt megalakult az egyiptomi birodalom. Az kori Egyiptom vagy „egyiptom” hossz ideig fennllt kori, nagy folyam menti civilizci volt szakkelet-Afrikban, tlnyomrszt a mai Egyiptom terletn. A Nlus vlgyben fekdt a foly kzps s als szakasza mentn szakon a Nlus-deltja s a Nlus negyedik kataraktja kztt. Az kori Egyiptom tbb mint hrom s fl vezreden keresztl fejldtt. Trtnete i. e. 3150 krl kezddtt a Nlus menti teleplsek egyestsvel s i. e. 31-ben rt vget. Az egyiptomi civilizci a maga korban nagyon letteli, vltozatos, sok meglepen modern kulturlis jellegzetessget mutat, s a szoborszer merevsgnl sokkal rugalmasabb volt. A grgk s egyb fiatalabb kultrk, melyeket ma a modern eurpai civilizci kezdeteinek tartunk, a mezopotmiai kultrk mellett az egyiptomit tekintettk mintakpknek. I. e. 814-ben a fnciaiak megalaptottk Karthgt, majd az i. e. 7. szzad krl keletrl nyugat fel haladva krlhajztk Afrikt. Karthg si vros szak-Afrikban, a Tuniszi-t keleti partjn, kzel Tunzia fvroshoz, Tuniszhoz. Ma npszer turisztikai clpont. Az korban a vros laki a pun nyelvet beszltk, melyet fnciai eredetnek tartanak. A hagyomny szerint a vrost Dido (vagy Elissa) alaptotta (Dido elmeneklt Troszbl, miutn ccse meggyilkolta a frjt, hogy maghoz ragadja a hatalmat), br a grg s rmai irodalomban tbb mtosz is ismert ebben a trgyban. I. e. 331-ben megalaptjk Alexandrit. Alexandria egyiptomi kiktvros a Fldkzi-tenger partjainl. A Nlus deltatorkolatban fekszik, Kairtl 208 km-re szakra. Lakosainak szma 3 723 000. Nagy Sndor alaptotta i. e. 331-ben, s nmagrl nevezte el. A hdt hasonl mdon elkeresztelt j vrosai kzl az egyiptomi vlt a leghresebb s legnagyobb. vszzadokon t az kor egyik legpompsabb, legnagyobb vrosa volt (mret tekintetben csak Rma elzte meg). Hres volt, mint a tudomnyok szkhelye. Alexandriban volt tallhat az Alexandriai vilgttorony, ami az kori vilg ht csodjban is benne volt. A Pharosz sziget keleti fokn emelkedett a hres vilgttorony, amelyet a Kr. e. 3. szzadban I. Ptolemaiosz Sztr uralkodsa alatt Szsztratosz ptett; nyolcemeletes s 160 mter magas volt, fnye 300 sztadionnyira (50–60 km) ltszott a tengeren. m az idk folyamn leromboltk. A 4–6. szzad kztt megkezdik Zimbabwe ptst.
|