A vadonban az okapik t�rsas �lete legink�bb a p�rz�sra, illetve az ezt megel�z� proced�r�ra korl�toz�dik. �llatkerti megfigyel�sek szerint az udvarl�s k�lcs�n�s szimatol�sb�l, k�rk�r�s mozg�sb�l �s nyalogat�sb�l �ll, majd a h�m nyak�t kiny�jtva, fej�t dob�lva �s egyik l�b�t el�retartva bizony�tja dominanci�j�t. Ezt k�veti a p�rz�s, amit k�vet�en a p�r elv�lik. A vemhess�g kb. 440 napig tart, a n�st�nyek pedig s�r� boz�tosban adnak �letet egyetlen ut�duknak �ltal�ban augusztust�l okt�berig.Az okapicsik� 14-30 kilogrammot nyom sz�let�sekor, �s alig f�l �r�n bel�l m�r k�pes fel�llni, majd hamarosan j�r is. Az els� napokban anyj�t k�veti, aki tal�l sz�m�ra egy rejtekhelyet. Az itt kialak�tott „f�szek” szolg�l kb. k�t h�napon kereszt�l a csik� lakhely��l, aki szinte sosem mozdul ki innen. V�sz eset�n a kicsi megmerevedik, anyja pedig vadul a t�mad�ra ront. A ragadoz�k elker�l�se v�gett ebben az id�szakban az okapicsik�k alig szopnak �s nem �r�tenek b�lsarat.A rejt�zk�d�s h�napjai alatt a kis okapik rohamos gyorsas�ggal n�nek, �s hamarosan csatlakoznak anyjukhoz. Az elv�laszt�s 6 h�napos korban t�rt�nik meg, de a csik�k m�g ak�r egy�vesen is szophatnak. Ebben a korban jelenik meg a bik�k szarva. Az �llatok kb. 3 �ves korukra �rik el a kifejlett m�retet, de m�r kor�bban ivar�rettekk� v�lnak: a n�st�nyek kb. 1,5, a h�mek kb. 2 �vesen v�lnak k�pess� az ut�dnemz�sre. Az okapi fogs�gban 30 �vig is el�lhet.