L�b�nak saj�tos fel�p�t�se �s kromosz�maszerkezete alapj�n a k�gy�szkesely�t �n�ll� csal�dba sorolj�k, de cs�r�nek alkata �s n�szrep�l�se m�gis a v�g�mad�ralkat�ak t�bbi tagj�hoz hasonl�v� teszi. Egyes kor�bbi v�lem�nyek k�zeli rokons�gban �ll az �jvil�gi kari�m�kkal vagy az �vil�gi darvakkal �s t�zokokkal - ennek oka azonban val�sz�n�leg csak a hasonl� sz�razf�ldi �letm�db�l ad�d� konvergens morfol�giai hasonl�s�g. B�r napjainkban a csal�dnak csak egyetlen faja �l, fosszilis leletek tov�bbi 2 faj egykori megl�t�i bizony�tj�k. Ezek r�videbb l�b�ak voltak; maradv�nyaik a mai Franciaorsz�g oligoc�n �s mioc�n kori �led�keib�l ker�ltek el�, mintegy 20 milli� �vvel ezel�tt �lhettek.