Szaporodsa
A kgyszkesely territorilis s monogm faj. Egy-egy pr territriuma 20-200 km lehet, melynek kiterjedtsge a rgi tpllk-elltottsgnak a fggvnye. A nagyobb produktivitsa terleteken a prok helyhez ktttek, ezzel szemben a vltoz termkenysg terleteken csupn mint nomd ltogatk jelennek meg az adott lhely produktivitsa cscsidejben. jszaknknt egy alacsony fa tetejn vagy a fszkkn pihennek, rendszerint a territriumuk kzepn. Fszkt lapos tetej fkra pti, sokszor egy alacsony, tsks akcia tetejre. Egy vagy hrom zldesfehr hj tojst rak, melyeket 42-46 nap alatt klt ki, s a fikk tovbbi 65-106 napig maradnak a fszken. Tipikus fszekalja hrom fikbl ll, de ritkn tudja felnevelni mind a hrmat. A tpllkhiny sokszor hezshez vezet, s ebbe ltalban a legfiatalabb fika pusztul el leghamarabb. Mivel a kgyszkesely nem kpes karmaiban vinni a zskmnyt, a begybe szedve szlltja azt, s a fiki szmra a fszekben visszaklendezi. Eleinte az llati eredet tpllkot feldarabolva adja az apr fikk csrbe, vagy visszaklendezett, flig emsztett folyadkkal eteti ket, de nhny ht elteltvel a fikk mr kpesek elnyelni a kiklendezett tpllkot.
A fszekptsben mindkt szl rszt vesz, a tojsokon is felvltva lnek, s egytt gondozzk a fikkat. Amg egyikk tpllk utn jr, a msik a fszekre vigyz. Ezek a madarak rendszeresen isznak is, ha a vz rendelkezsre ll, s a fikkat a begykben szlltott vzzel itatjk.
A kltsre rendszerint az ess idszakban kerl sor. Amennyiben a tpllk-elltottsg bsges, msodik, st nha harmadik kltsre is sor kerl, kztk mindssze nhny ht sznetet tartva. Ez a fajta termkenysg, amit csak fokoz a vltoz fszekaljmret, a kgyszkeselyt az afrikai szavannk egyik legproduktvabb ragadoz madarv teszi. llomnya egyelre stabil az egsz elterjedsi terletn, mely rszben kiterjedt vdett terletekre esik. Br egyes helyekrl a humn populci terjeszkedse miatt eltnt, msutt az erdirtsok helyn keletkezett boztosokban j lhelyeket foglalt el.
|