A pozsg�sok �letm�dja l�nyegesen elt�r a sz�razs�gt�r�, de nem szukkulens (xerofil, xerofita) n�v�nyek�t�l. A pozsg�sok meglep� saj�toss�ga, hogy sejtnedv�k rendk�v�l h�g, annak ozmotikus nyom�sa nagyon alacsony.

A kev�s vizet t�rol� talajokb�l azt csak a nagy ozmotikus nyom�s� n�v�nyek k�pesek felsz�vni – a kaktuszok teh�t nem. A n�v�nyek sejtfala, teh�t a gy�k�rsz�r�k� is �tengedi a vizet (a benne oldott t�panyagokkal egy�tt). A sejtek sz�v� hat�sa, azaz ozmotikus �rt�ke a sejtnedv t�m�nys�g�vel ar�nyos. A csapad�kkal rendszeresen ell�tott n�v�nyek ozmotikus nyom�sa t�bbnyire 10–20 bar k�z�tti. Ez ugyanazon n�v�ny k�l�nf�le t�pus� sejtjeiben is k�l�nb�zik; a gy�k�rsz�r�kben p�ld�ul t�bbnyire kisebb, mint a bels� sejtekben. A sivatagi, f�lsivatagi t�jak nem szukkulens sz�razs�gt�r� n�v�nyeiben ez az �rt�k ak�r 80 barra is megn�het: az�rt k�pesek a nagy sz�razs�gban is �letben maradni, mert m�g az agyag�sv�nyok fel�let�n megk�t�tt kapill�ris vizet is fel tudj�k szippantani.

A v�zin�v�nyek ozmotikus nyom�sa enn�l sokkal alacsonyabb, csak 5 bar k�r�li, �s nagyj�b�l ennyi a pozsg�sok� is; ezek teh�t csak akkor tudj�k felvenni a vizet, ha a talaj nagyon nedves. Ekkor azonban nagyon gyorsan megt�ltik vele v�zt�rol� sejtjeiket, �s az �gy elrakt�rozott v�zzel a k�vetkez� b�viz� id�szakig rendk�v�l takar�kosan gazd�lkodnak, amit sejtnedv�k v�zmegk�t� k�pess�ge is seg�t.