Fels� ajkuk k�t r�szre oszlik, melyek egym�st�l f�ggetlen�l mozgathat�k. Mindk�t nem hossza 3 m�ter k�r�li, 2 m�ter magas (a p�ppal egy�tt, mely �nmag�ban 20 cm). A h�mek t�mege 400 �s 650 kg k�z�tti, a n�st�nyek mintegy 10%-kal k�nnyebbek. R�vid ideig ak�r 65 km/h sebess�gre is k�pes, de ink�bb a lassabb halad�s jellemz� r�. A dromed�r mellkasa �s t�rde szarup�rn�val rendelkezik, mely megv�di a perzsel� sivatagt�l, amikor lefekszik. A k�tp�p� tev�nek nincsenek ilyen b�rkem�nyed�sei. A teve �ltal�ban szel�d, de r�gni �s k�pni szokott, ha felideges�tik. A dromed�r 200 kg terhet 50 km t�vols�gra sz�ll�t egy nap alatt, a k�tp�p� teve 100 kg-ot 60 km t�vols�gra, ha f�leg az �jszakai h�v�sben halad. Sz�razs�g idej�n az �llattart�k elvesz�thetik teljes szarvasmarha-, juh- �s kecske�llom�nyukat, ugyanakkor a tev�k 80%-a �letben marad. A teve h�s�g idej�n k�pes 4–7 napot kib�rni iv�s n�lk�l, s�t, ak�r 10 h�napot is, felt�ve, hogy k�zben nem dolgozik, �s a t�pl�l�ka elegend� nedvess�get tartalmaz. A s�s vizet is megissza. 5–10 percen bel�l k�pes 100 liter folyad�kot mag�hoz venni. A szarvasmarha p�ld�ul k�ptelen ekkora mennyis�g� folyad�k felv�tel�re, mert a v�rben l�v� v�r�sv�rtestek a hirtelen megn�vekedett ozm�zisnyom�s miatt sz�trobbann�nak. A teve v�r�sv�rtestjei kiny�lnak, megdagadnak. A szomjas teve vizelete csak 1/5 r�sze a norm�lisnak, sz�klete pedig annyira sz�raz, hogy azt t�zrak�sra haszn�lj�k fel. A teve az izzad�s�t is szab�lyozza. A test�t bor�t� finom gyapj� h�szigetel�st v�gez, ez�rt teste nem melegszik t�l. Bels� h�m�rs�klete ak�r 41 �C-ra is felmegy, mire egy�ltal�n izzadni kezd. Kisz�rad�sa el�rheti a tests�ly 25–30%-�t is, ami kb. k�tszer akkora, mint amit a t�bbi eml�s kib�r. Ha elegend� t�pl�l�ka van, „t�leszi” mag�t, a f�l�sleget zs�r form�j�ban t�rolja a h�ta egy bizonyos r�sz�n �s a p�pj�ban. Ha nincsenek kar�mban tartva, a tev�k stabil csoportokba �llnak �ssze, melyben f�leg n�st�nyek vannak, �s egy kifejlett h�m. A n�st�nyek 3–4 �ves korukban ellenek el�sz�r. A h�meknek m�r 3 �ves korukban termel�dik sperm�ja, de csak 6–8 �ves korukban p�rosodnak a n�st�nyekkel. A h�mek �gy m�rk�znek meg egym�ssal a n�st�nyek feletti uralom�rt, hogy mik�zben egym�s k�r�l lehajtott fejjel k�r�znek, megpr�b�lj�k megharapni a m�sik l�b�t vagy fej�t, �s pr�b�lj�k a m�sikat feld�nteni. Miut�n a vesztes teve visszavonul a k�zdelemb�l, a gy�ztes meghemperg�zik a f�ld�n, ezzel a f�ldh�z d�rzs�li a feje h�tulj�n tal�lhat� szagmirigyeket. A domin�ns h�m az �sszes n�st�nnyel p�rosodik. 13–14 havi vemhess�g ut�n egy ut�d sz�letik (t�bbnyire az es�s �vszak alatt), melynek t�mege 37 kg is lehet. A tejhozatal ekkor ak�r 35 kg is lehet naponta bizonyos fajt�kn�l (p�ld�ul „tejel� dromed�r” Pakiszt�nban), de a szok�sos �rt�k 4 kg k�r�li. A teny�szt�k a tej nagy r�sz�t saj�t c�ljaikra haszn�lj�k fel a szoptat�s 9–11 h�napja alatt, majd a borj� elv�laszt�sa ut�n a teljes mennyis�get. A borj� egy�bk�nt 12–18 h�napig szopik. Szaporod�sra kb. 20 �ves kor�ig k�pes, �lettartama mintegy 40 �v.