Kulturlis hatsa
A teve kulturlis hatsa igen jelents a Kzel-Kelet, szak-Afrika s Kzp-zsia llattart npeire. A tevkhez ersen kapcsold kultrk kz tartozik pldul a beduin-kultra, ami tevk nlkl ki sem fejldtt volna, mert teljes gazdasgi ltk a tevktl fgg. A teve teje s hsa biztostja az lelmet, szrbl ruht s storponyvt ksztenek. Kitartsa s teherbr-kpessge rvn tvoli terletekig jutottak el, akikkel ilyen mdon kereskedni tudtak. Mozgkonysga s szabadsga nagyban meghatrozta a beduin gondolkods alapvonsait. zsia s Afrika nagy terletein a tevekaravnok ma is meghatrozi a gazdasg mkdsnek. A teleplsek kzelben ltestett karavnszerjok zleti kzpontknt mkdtek, ahol az rucikkeken kvl a hreket s mesket is kicserltk egymssal. Kzp-zsiban a hatalmas tevekaravnok biztostottk a Selyemt mentn fekv vrosok szmra a gazdagsgot s a gazdasgi nvekedst, mikzben rut szlltottak Eurpa s zsia kztt. Manapsg is megmaradt a teve gazdasgi szerepe azokon a sivatagos helyeken, ahov semmilyen ms kzlekedsi eszkzzel nem lehet eljutni. A 20. szzad vgn jra felfedeztk az sidk ta ztt sportot, a teveversenyt, mely meghatrozott tvonalon zajlik, s a gyorsasg elrse a cl. Elssorban az Arab-flszigeten mvelik, dromedrok rszvtelvel.
|