A zsir�fgazell�k mag�nyosan vagy legfeljebb t�z �llatot t�m�r�t� csord�kban – aggleg�nycsapatokban �s tehenekb�l �s borjaikb�l �ll� csoportokban – �lnek. Az egyes �llatok k�r�lbel�l 1,5-3,5 n�gyzetkilom�teres ter�leteket haszn�lnak, amelyek �tfed�sben vannak egym�ssal. Az ivar�rett bik�k territori�lisan viselkednek: ter�let�k hat�rait vizelet�kkel, �r�l�kkupacokkal �s mirigyv�lad�kukkal jelzik. A betolakod�k bik�kat el�zik: ilyenkor szil�rd koponyaalapjuknak �s massz�v szarvaiknak k�sz�nhet�en er�s �klel�sekkel tudnak �sszecsapni ellenfeleikkel.

A gerenukok nappal akt�vak, ilyenkor fogyasztj�k bokor- �s falevelekb�l, bimb�kb�l, hajt�sokb�l, term�sekb�l �s vir�gokb�l �ll� t�pl�l�kukat. A magasan lev� t�pl�l�kot k�t l�bra magasodva, mells� pat�it a fa t�rzs�nek vagy �gainak t�masztva �ri el, �s er�s fels� ajka �s nyelve seg�ts�g�vel t�pi le. Ak�r 2-2,5 m�teres magass�gig is fel�r. V�zig�ny�t alapvet�en a t�pl�l�k�b�l el�g�ti ki, iv�sra t�bbnyire nincs sz�ks�ge.

A zsir�fgazell�k v�sz eset�n nem az azonnali menek�l�st v�lasztj�k, hanem elb�jnak a boz�tosban, ahonnan hossz� nyakuk r�v�n mozdulatlanul figyelhetik a helyzetet. Ha m�gis �szreveszik vagy a k�zel�be mennek, jellegzetes, lapul� �get�ssel menek�lnek el, nyakukat test�kkel egy vonalban el�reny�jtva. Hangad�suk v�ltozatos: a riadalmat z�mm�g� hanggal, az idegess�get f�ttyel, a rendk�v�l nagy vesz�lyt pedig �les b�get�ssel jelzik.