Igen figyelemre m�lt� a szassz�nak az az alkalmazkod� k�pess�ge, amellyel a faj evol�ci�ja sor�n az igen saj�tos hegyvid�ki �letk�r�lm�nyekhez, a meredek szikl�kon val� mozg�shoz, t�pl�lkoz�shoz �s t�l�l�shez idomult. A t�li �jszak�kon fagyos �s szeles, a ny�ri nappalokon t�zforr� hegyvid�k sz�ls�s�ges h�m�rs�kleti viszonyait a bel�l �reges, t�m�tt bunda kiv�l� h�szigetel�se seg�ti elviselni, apr� pat�inak kem�nygumi-szer� talpp�rn�ival pedig — a legkisebb, kapaszkod�sra alkalmas fel�leteket is kihaszn�lva — a meredek sziklafalakon is a zerg�t megsz�gyen�t� magabiztoss�ggal, gyorsan mozog. J�r�sm�dja is igen saj�tos — legt�bbsz�r pontr�l-pontra val� ugr�s, sz�kell�s — mert az egyetlen antilopfaj, amely j�r�sa, ugr�sa k�zben a pat�k hegy�re t�maszkodva halad.

Kis csal�di k�z�ss�gekben, vagy p�ros�val figyelhet� meg, f�leg a k�s� d�lut�ni, kora reggeli �r�kban. H�v�sebb napokon napk�zben is mozog.

F�bb ellens�gei a leop�rd, a foltos hi�na, a karak�l, a nagyobb sasok (kaffersas, vit�zsas) �s a p�vi�nok, amelyek m�s, kis termet� vadfajokban, madarakban �s m�s antilopok szaporulat�ban is tetemes k�rokat k�pesek egy�bk�nt okozni. A sziklaugr� antilop 8-10 �vig �l.