Nappal kisebb csoportokban j�rk�lnak, �s �gy gy�jtenek �lelmet, de s�t�ted�skor megint �sszegy�lnek, �s az �jszak�t a f�k k�z�tt �p�tett f�szkeikben t�ltik. F�k�nt n�v�nyekkel t�pl�lkoznak, de kisebb gerinceseket, f�rgeket �s rovarokat is esznek.

S�lyuk �s magass�guk nem k�l�nb�zik l�nyegesen a csimp�nzok�t�l, de kecsesebb alkatuk miatt kisebbnek t�nnek. A csimp�nzokhoz hasonl�an sok h�mb�l, sok n�st�nyb�l �s k�ly�kb�l �ll� (ak�r sz�z f�s), sz�tv�l�-egyes�l� csoportokban �lnek, azonban a csimp�nzokt�l elt�r�en a bonob�kn�l a n�st�nyek a domin�nsok. A h�mek k�z�tt a domin�ns n�st�ny fiai tartanak rendet.

F�k�nt szaporod�si viselked�s�k hasonl�t az ember�hez. A bonob�k nem puszt�n a szaporod�s �rdek�ben �lnek szexu�lis �letet: az �r�mszerz�s �s a t�rsas k�tel�k er�s�t�se is fontos hajt�er�. A n�st�nyek folyamatosan k�szek a p�rz�sra, szemben p�ld�ul a csimp�nzzal, ahol a n�st�ny erre csak term�keny napjain hajland�. P�rosod�s el�tt a bonob� h�m megk�rny�kezi a n�st�nyt – de nem agressz�ven, erej�t fitogtatva, hanem aj�nd�kot (p�ld�ul �telt) k�n�l neki. A n�st�ny elutas�thatja a k�zeled�st. Ha k�t bonob�csapat tal�lkozik, nem kezdenek el harcolni, hanem �dv�zlik egym�st, �telt cser�lnek, �s szexu�lisan is k�zelednek egym�shoz. A bonob�k konfliktusaikat nem agressz�ven, hanem szexszel oldj�k fel. Ezzel f�gghet �ssze az, hogy a n�st�ny bonob�k genit�li�ja nem csak havonta egyszer duzzad meg, hanem a szoptat�s n�h�ny �v�t kiv�ve �lland�an duzzadt. A csapatba felv�tel�t k�r� n�st�ny kiv�laszt egy domin�ns n�st�nyt, �jjel-nappal k�veti �t, �s gyakran �sszed�rg�lik genit�li�ikat. P�r h�t ut�n a t�bbiek teljes �rt�k� csapattagnak fogadj�k el a j�vev�nyt, aki 1-2 �vvel a csatlakoz�s ut�n sz�li els� ut�dj�t. A sz�l� �s a k�ly�k kapcsolata az els� 3–4 �vben nagyon szoros, ez alatt a n�st�ny nem is sz�l �jabb ut�dokat.