A bejza a t�bbi Oryxhoz hasonl�an alapvet�en t�rsas l�ny, amely a puszt�k, f�lsivatagok, szavann�k f�f�l�it fogyasztja, �s v�ndorol a jobb legel�k fel�. A csord�k 6–40 tagot sz�ml�lnak. A kisebbek egynem�ek (fiatal bik�k vagy tehenek �s borjaik csord�i), a nagyobbak hierarchikusan fel�p�l� kevert nem�ek egy domin�ns bika ir�ny�t�sa alatt. Egyes id�sebb h�mek territ�riumot tartanak fenn, amit �vnak minden betolakod� bik�t�l, �s igyekeznek oda cs�b�tani a teh�ncsord�kat.

A bejz�k f�k�nt a nap elej�n �s v�g�n, a h�v�sebb �r�kban akt�vak, de kiv�l�an alkalmazkodtak a magas h�m�rs�klethez �s a viszonylag kis mennyis�gben rendelkez�sre �ll� v�zhez. Test�k ak�r 46,5 �C-osra is felhev�lhet, hogy �gy cs�kkents�k a p�rologtat�sukat.

Impoz�ns szarvait a bejza csak a fajt�rsak ellen haszn�lja, a ragadoz�k (oroszl�n, leop�rd, foltos hi�na, afrikai vadkutya) el�l ink�bb elmenek�l.