|
Rendszerezs
- Lemniscomys barbarus – lhelye szak-Afrika (Marokk, Tunzia) s a Szahel-vezet. A legkisebb faj s a nem tpusfaja. Testhossza 9-12 cm (a farka mg egyszer ugyanennyi), testslya 30 gramm. Szne barna alapon vilgossrga cskos. Ez az egyik faj, amely jabban elterjedt mint kedvtelsbl tartott terrriumi kisllat. Szmos alfaja ismert.
- Lemniscomys bellieri – lhelye Guinea, Elefntcsontpart, Ghna (Nyugat-Afrika).
- Lemniscomys griselda – Elterjedsi terlete Angola (Dl-Afrika).
- Lemniscomys hoogstraali – Szudn dlkeleti rszn, a Fels-Nlus vidkn l (Kelet-Afrika).
- Lemniscomys linulus – lhelye Szenegl s Elefntcsontpart (Nyugat-Afrika).
- Lemniscomys macculus – Elterjedsi terlete a Kongi Demokratikus Kztrsasg szakkeleti rsze, Etipia s Kenya (Kelet-Afrika).
- Lemniscomys mittendorfi – Elterjedse csupn Kamerun (Nyugat-Afrika) egy kis rszre, az Oku-hegyre korltozdik. Veszlyeztetett faj.
- Lemniscomys rosalia – lhelye egsz Dl-Afrika s Kenya dli rsze (Kelet-Afrika). Testhossza 24-30 cm (a farka mg egyszer ugyanennyi), testslya 51-74 gramm.
- Lemniscomys roseveari – lhelye Zambia kt terlete (Nyugat-Afrika), mrskelten veszlyeztetett.
- Lemniscomys striatus – szak-Afrika s Dl-Afrika kivtelvel az egsz afrikai kontinensen megtallhat. Testhossza 14 cm (a farka mg egyszer ugyanennyi), testslya 70 gramm. Ez a msik terrriumi kisllatknt tartott cskosfegrfaj.
- Lemniscomys zebra
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
