Az afrikai elef�ntok szoci�lis ig�ny�, magukat csal�dban j�l �rz� �llatok. Olyan �sszhang van jelen egy-egy csal�don bel�l, hogy ha az egyik elef�nt elpusztul, el�sz�r megpr�b�lj�k "fel�breszteni". K�ts�gbeesetten pr�b�lkoznak. Mikor ez nem siker�l, elkezdik "mesters�gesen etetni" f�vel �s m�s n�v�nyekkel, majd �gakkal �s levelekkel „eltemetik" �s gy�szolj�k halottaikat, valamint �r�kon kereszt�l virrasztanak az elhunyt �llat mellett. Furcsas�g tal�n, hogy egy csal�dot csup�n a tehenek ill. csemet�ik alkotj�k, mely csal�dnak vezet��l egy olyan tehenet ismernek el, akit a csal�d minden tagj�hoz rokoni sz�l f�z. A fiatal bik�kat r�gt�n az ivar�rett� v�l�st k�vet�en kiz�rj�k a csal�db�l, �gy �k mag�nyos �letet �lnek k�l�nf�le csoportokba szeg�dve. Miut�n a fiatal bika feln�tt, kifejlett �llatt� fejl�dik, egyed�l �l �s v�ndorol a szavann�kon, azonban ha egy csal�dban a teh�n �pp megterm�keny�t�k�pes �llapotban van (�zekedik), r�vid id�re befogadj�k a csal�dba a bik�kat is. Az elef�ntcsord�k ugyan k�pesek hatalmas t�vols�gokat ak�r egyszerre is megtenni, v�zk�zelb�l soha nem t�volodnak el t�l messzire, ugyanis higi�n�s �s testh�t�si okokb�l az iv�s mellett f�rd�sre is felhaszn�lj�k a k�rny�k kisebb tavacsk�it, tavait. F�rd�s ut�n orm�nyuk seg�ts�g�vel poros f�lddel hintik be test�ket, amely �gy az testre ragadva megv�di az elef�ntot a rovarokt�l. Viszonylag sok�ig, �tlagosan 70 �vig �lnek. Hal�luknak gyakran eg�sz pr�zai oka van: kihull a foguk �s nem tudj�k t�bb� megr�gni az �telt.