Nem nevezhet�ek t�rsas �llatoknak, annak ellen�re, hogy n�ha csoportosan vad�sznak. B�r �l�hely�k�n viszonylag kis ter�leten t�bb egyed is �l, �m egym�ssal szemben nagyon territori�lisak, �s egy adott foly�szakaszon, vagy tavi partszakaszon szigor� rangsor alakul ki k�z�tt�k. A feln�tt egyedeknek gyakorlatilag nincs term�szetes ellens�g�k, �m a toj�sokra �s a fiatalokra a var�nuszokt�l a mong�zokon �t a hi�n�kig sok �llat jelent vesz�lyt.

A fiatalok eleinte v�zi gerinctelenekkel t�pl�lkoznak, de hamarosan �tt�rnek a kisebb gerincesek (halak, k�t�lt�ek, h�ll�k) fogyaszt�s�ra.

A kifejlett �llatok nagytest� eml�s�ket is zs�km�nyul ejtenek: antilopokat, zebr�kat, fiatal v�zilovakat, de ak�r nagymacsk�kat is s�t, n�ha embert is zs�km�nyolhatnak. T�pl�l�kuk nagy r�sz�t azonban m�g ekkor is halak �s egy�b kisebb gerincesek k�pezik. Gyakran el�fordul, hogy csapatosan vad�sznak. �gy p�ld�ul el�fordul, hogy t�bb egyed egy�tt tereli �ssze a halakat, majd a k�zt�k megl�v� rangsor alapj�n fogyasztanak az �sszeterelt halrajb�l.

Er�s �llkapcs�val megragadja, majd a v�z al� h�zza �ldozat�t �s az ott megfullad. Mivel r�gni nem tud, a nagyobb �llatokat t�bben �sszefogva t�pik sz�t, jellegzetes forg�s k�zben. A krokodiloknak sz�ls�s�ges h�m�rs�kletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundik�l, a forr� nap el�l az �rny�kba menek�l vagy a v�zbe mer�l.