A bojtos�sz�s halak a csontos halak monofiletikus csoportj�ban az izmos�sz�j� halak k�z� tartoznak. Ezen halak jellegzetess�ge, hogy �sz�jukban csontok tal�lhat�k, amelyeket izmokkal mozgatni k�pesek. E tulajdons�gaikat el�sz�r fossz�li�kon tanulm�nyozt�k, �s m�r ezek alapj�n fel�ll�tott�k azt az elm�letet, hogy az �sszes sz�razf�ldi gerinces ezek lesz�rmazotta.

A Latimeria chalumnae ennek az �si csoportnak ma is �l� lesz�rmazottja. �tlagosan 80 kg-os t�meget �rhet el, k�t m�ter hossz�ra n�, �s enyhe ivari dimorfizmus ismerhet� fel a testm�retekben.

Elterjed�se az Indiai-�ce�n nyugati r�sz�t�l D�l-Afrik�ig, a kelet-afrikai part ment�n Madagaszk�rt�l Keny�ig. �letm�dja nem val�sz�n�s�ti, hogy a sz�razf�ldi �llatok k�zvetlen �se lenne, legfeljebb k�z�s �st�l sz�rmazik vel�k. A k�z�pm�ly vizeket kedveli, sosem ker�lhet sz�razf�ldre, izmos �sz�it pedig nem az aljzaton s�t�lgat�sra haszn�lja, hanem korm�nyz�sra. Ilyen �letter� �s �letm�d� �llat nem lehetett a sz�razf�ldi gerencisekhez vezet� �t kezdete.

1989-t�l szigor�an v�dett, a kihal�s sz�l�n �ll� fajj� nyilv�n�tott�k, tilos minden kereskedelmi c�l� hal�szata. M�zeumok �s tudom�nyos kutat�sok sz�m�ra is csak k�l�n beszerzend� enged�llyel lehet kifogni. 1998-ban a teljes popul�ci�j�t k�r�lbel�l 500 p�ld�nyra becs�lt�k. A Latimeria nem m�sik faj�t, a L. menadoensist szint�n vesz�lyeztetettnek min�s�tett�k.