Alapvet
A nlusi vzil egy nagymret, Afrikban l, nvnyev emlsfaj. Egyike a kt l s hrom vagy ngy valaha ltez vzilflnek (Hippopotamidae). Nevk ellenre nem a lovak a legkzelebbi rokonaik. Nem is a sertsflk, amire utalhatna a bikk rfgsre emlkeztet hangja is, br sokig ez az llspont tartotta magt a tudsok kztt. Meglep mdon ugyanis a cetek (Cetacea) a legkzelebbi rokonaik, ezt a DNS-ek sszehasonltsval sikerlt altmasztani. (A legjabb genetikai alap rendszertan a prosujj patsokat s a ceteket a Cetartiodactyla nev j rendbe sorolja, ami azonban mg nem terjedt el elgg, ezrt a ceteket tovbbra is a hagyomnyos Cetacea rendben trgyaljuk.) Mg meglepbb azonban, hogy Ernst Haeckel 1866-ban kiadott trzsfja a vzilovakat a cetek kzeli rokonaiknt brzolja. Mig sem tudni, Heckel hogyan jutott erre a (helyes) kvetkeztetsre.
Magyarorszgon ngy llatkertben l nlusi vzil: A Budapesti llatkertben kt tehn l, Tcsk s Jusztina, anya s lnya. A Debreceni llatkert ben egy pr (Szigfrid s Linda) l, mindkettjk budapesti szrmazs. A Pcsi llatkertben szintn egy pr l, a debreceni szlets, ivartalantott bika, Blint s 2007-ben rkezett prja, gnes. Az Abonyi Magnllatkertben jelenleg egy bikaborj lthat. Bubork 2008-ban szletett Pcsett, Blint s gnes els – s egyetlen – kzs borjaknt s 2008 decemberben kerlt Abonyba.
|