�tlagosan 3,5 m hossz�, 1,5 m marmagass�g� �s 3200 kg testt�meg� �llat (a legnagyobb p�ld�ny, amelyr�l hiteles adatok �llnak rendelkez�sre, a Londoni �llatkertben �lt, t�mege 4800 kg volt). Nagyj�b�l ugyanolyanok a m�retei, mint a feh�r orrszarv�nak, ez�rt vitatkozni lehet azon, hogy az elef�nt ut�n melyik a m�sodik legnagyobb sz�razf�ldi �llat. Teste csaknem teljesen csupasz, de a farok v�g�n egyfajta sz�rbojt figyelhet� meg �s er�s sz�rsz�lak vannak a sz�jny�l�s k�rny�k�n is. Hatalmas sz�j�ban t�bb fog is agyarr� m�dosult, amelyek nem ritk�n 25–30 cm hossz�ra is megn�hetnek. A h�mek eg�sz �let�k sor�n n�nek, m�g a n�st�nyek 25 �ves korukra �ltal�ban el�rik v�gleges m�ret�ket. A tehenek kisebbek, mint a bik�k, t�meg�k csak ritk�n haladja meg az 1500 kg-ot. Nagy t�meg�k ellen�re is gyorsabban futnak az embern�l. A szem�k, a f�l�k �s az orruk is a koponya tetej�n tal�lhat�k, �gy nem kell kiemelni a fej�ket a v�zb�l, hogy l�ssanak, halljanak, illetve leveg�t tudjanak venni. �gy v�dekeznek a naps�t�s ellen, valamint egy�b m�don, amit szok�s olykor „v�res verejt�knek” nevezni, noha ez se nem v�r, se nem verejt�k. Ez az anyag sz�ntelen�l v�laszt�dik ki az �llat testfel�let�re, ott narancss�rg�s-v�r�ses sz�n� lesz percek alatt, majd v�g�l bebarnul. Sok jellemz�j�k van, ami a speci�lis v�zi �letm�dra utal. A csupasz test, a faggy�mirigyek hi�nya, az �sz�h�rtya stb.