A teja
Az 1700-as vektl van rsos feljegyzs eurpai hasznlatrl, vszzadok ta jelen van az orvoslsban is. Nyugat-Eurpban a kilencvenes vek kzeptl kezdve rohamosan terjed a fogyasztsa, mert lvezeti teaknt a modern letmd kitn kiegsztjnek bizonyult. A legnagyobb rooibostea-fogyasztk Nmetorszg, Hollandia, Japn s Amerika.
Koffeinmentes, svnyi anyagokban (kalcium, mangn, fluor, cink, magnzium, rz) gazdag, cserzanyag-tartalmaantioxidns tulajdonsgnl fogva lasstja az lettani regedst. Reggel lnkt, nappal szomjolt, este nyugtat hatsa van.
Jellegzetes, frisst ze a fekete tenl desebb. Mlyvrs szn.
|