Livingstone felfedezi a Vikt�ria-v�zes�st

David Livingstone sk�t misszion�rius, utaz�, 1855. november 17-�n felfedezte a Zamb�zi foly�n azt a v�zes�st, amelyet az akkori brit kir�lyn�r�l nevezett el. D�l-k�z�p-Afrik�ban, a mai Zimbabwe �s Zambia h�t�r�n fekv� Vikt�ria-v�zes�s magass�ga 61-108 m�ter, sz�less�ge, 1688 m�ter, s �t nagyobb zuhatagb�l �ll. A Zamb�zi D�l-Afrika legnagyobb folyama, hossza 2736 km (a Dun�� 2842 km), v�zgy�jt� ter�lete 1 330 ezer km2, Angola, Zimbabwe, Zambia �s Mozambik ter�let�n folyik kereszt�l. �vi �tlagos v�zmennyis�ge a v�zes�sn�l 1400 k�bm�ter/m�sodperc, legnagyobb v�zhozama 5000 k�bm�ter/m�sodperc. (A Duna v�zhozama a delta el�tt �tlagosan 6400 k�bm�ter/m�sodperc.) A v�zes�snek a helyi lakosok a Mosi-oa-tunya nevet adt�k, ami mennyd�rg� f�st�t jelent. Livingstone D�l-Afrika belsej�nek felt�r�s�t a foly�n kereszt�l v�lte megval�s�that�nak, de t�vedett, mert a Zamb�zi a v�zes�s alatt sem volt haj�zhat�. (Ezt a gondot a Zambia-zimbabwei Kariba-g�t 1959. �vi, �s a mozambiki Cabora Bassa duzzaszt�g�t 1974. �vi fel�p�t�se oldotta meg.) Livingstone 1855-ben els�k�nt utazott kereszt�l Afrik�n, a Zamb�zi torkolat�t�l az angolai Luand�ig �s vissza. D�l- �s Kelet-Afrik�ban kutatott, s nagy r�szben az � nev�hez f�z�d�tt a Kong� v�zrendszer�nek megismer�se. A Vikt�ria-v�zes�s alatt a Zamb�zi cikk-cakkos szurdokv�lgyben folyik. Bal�zs D�nes magyar kutat� ismerte fel, hogy az egyes szakaszok a v�zes�s kor�bbi korokbeli helyzet�t jel�lik. Amikor a v�zes�s lassan h�trav�g�dott a kem�ny bazaltr�tegben, a v�z a t�r�svonalakat sz�les�tette �jabb mederszakaszokk�. �gy alakult ki a zegzugos als� szakasz, amely ma a rafting-sport legn�pszer�bb ter�lete.