Olaszorsz�g az 1928-as bar�ts�gi szerz�d�st megszegve, 1935. okt�ber 3-�n tizennyolc hadoszt�llyal megt�madta Eti�pi�t. A nemzetk�zi diplom�ciai er�fesz�t�sek ellen�re, Mussolini korm�nyf� parancs�ra a fasiszta Olaszorsz�g h�bor�t kezdett Eti�pia ellen. Az 1928-as bar�ts�gi szerz�d�st megszegve, 1935. okt�ber 3-�n tizennyolc hadoszt�llyal �tl�pt�k a szom�liai �s az eritreai hat�rt. Az olaszok, korszer�bben felfegyverzett csapataik dac�ra csak lassan haladtak el�re, ez�rt l�gierej�kkel a polg�ri lakoss�got t�madt�k, must�rg�zt is bevetettek. A N�psz�vets�g gazdas�gi szankci�kat hozott Olaszorsz�g ellen, ezek azonban az olajra nem terjedtek ki, �gy hat�suk csek�ly volt. Az eti�pok d�rd�val �s nyilakkal, de h�siesen v�dekeztek, 1936. �prilis 20-t�l m�gis k�nytelenek voltak ki�r�teni a f�v�rost, Addisz-Abeb�t. Az olaszok, Pietro Badoglio marsall vezet�s�vel sz�tvert�k Hail� Szelaszi� cs�sz�r elitalakulatait. Eti�pia a N�psz�vets�g�n�l tiltakozott a nemzetk�zi egyezm�nyek megs�rt�se �s a V�r�skereszt ambulanci�inak bomb�z�sa miatt. Hail� Szelaszi� cs�sz�r Londonba menek�lt. 1936. m�jus 9-�n Eti�pia a r�mai Fasiszta Nagytan�cs hat�rozata alapj�n az Olasz Kir�lys�g szuverenit�sa al� ker�lt, III. Viktor Em�nuel felvette az Abessz�nia cs�sz�ra c�met. 1936. j�lius 1-j�n Eti�pi�t, Eritre�t �s Szom�li�t Olasz-Kelet-Afrika n�ven egys�ges gyarmatt� szervezt�k, melynek �l�re alkir�lyt �ll�tottak, Badoglio szem�ly�ben. 1938-ban az angolok elismert�k az abessz�niai olasz uralmat, Brit- �s Francia-Szom�lia 1940. augusztusi lerohan�sa ut�n azonban ellent�mad�sba mentek �t. 1941. �prilis 6-�n a britek �s az eti�p partiz�nok visszafoglalj�k Addisz-Abeb�t, 1941. m�jus 5-�n sz�m�zet�s�b�l visszat�rt I. Hail� Szelasszi� cs�sz�r. M�jus 18-�n az olasz csapatok megadt�k magukat az angoloknak.