Cikkek : Elszr vonjk fel a Dl-afrikai Kztrsasg nemzeti zszljt |
Elszr vonjk fel a Dl-afrikai Kztrsasg nemzeti zszljt
Az afrikai kontinens dli cscskt elfoglal orszg szakon Nambival, Botswanval, Zimbabwval s Mozambikkal hatros, terletbe szigetszeren keldik be Lesotho s Szvzifld. A terjeszked britek s a brok (holland telepesek leszrmazottai) kztt 1899-ben kirobbant hbort 1902-ben a britek nyertek meg. 1910-ben ltrehoztk a Dl-Afrikai Unit, amely 1961. mjus 31-n kztrsasg lett, s kilpett a Nemzetkzssgbl. Az utbbihoz 1994-ben csatlakozott jra. A fehrek ltal a fekete lakossggal szemben ltrehozott apartheid rendszert 1991-ben szmoltk fl s nemzeti kerekasztal trgyalsok kezddtek. Az els szabad vlasztsok idejn, 1994. prilis 27-n Johannesburgban az orszg rgi himnusznak hangjai mellett levontk az orszg addigi hivatalos zszlajt, majd az j himnusz felcsendlst kveten felvontk a Dl-afrikai Kztrsasg j lobogjt. A rgi zszlt jelkpesen egy fehr br katona vonta le, az jat pedig egy fekete br katona hzta fel a zszlrdra. Mintzata s sznei a nemzeti zszl trtnetnek fbb elemeit foglalja magba. Az egyes sznek s sznkombincik ms s ms jelentssel brtak a klnbz npcsoportok szmra,
|