A felt�telez�sek szerint Erd�lyben sz�letett az 1840-es �vek elej�n. Sz�leit az 1848-as forradalom orosz lever�se ut�n, a fell�z�tott erd�lyi rom�n parasztok meggyilkolt�k, s az �rv�t egy ottani �rm�ny csal�d fogadta be. Vel�k ker�lt t�r�k ter�letre, ahol elvesztette megment�it. Le�nykeresked�k rabolt�k el, s a vidini rabszolgapiacon v�s�rolta meg 5 font�rt Samuel Baker angol m�rn�k, a Duna fekete-tengeri vas�t �p�t�s�nek vezet�je, aki Bukarestben feles�g�l vette. A m�rn�k Londonban bemutatta csal�dj�nak, majd a h�zasp�r afrikai exped�ci�ra ment. Egyed�l�ll� siker k�s�rte �tjukat, felt�rt�k a N�lus forr�srendszer�t, �s �k adtak nevet a N�lust t�pl�l� Albert-t�nak. 1865-ben �rkeztek vissza Londonba, ahol h�snek kij�r� tisztelettel fogadt�k �ket. Vikt�ria kir�lyn� lovagi c�met adom�nyozott Samuel Bakernek. A h�zasp�r ezut�n m�g t�bb Afrika exped�ci�ban vett r�szt. A f�rj a korm�ny megb�z�s�b�l a rabszolgakereskedelem elleni felder�t� munk�t v�gezte, az asszony pedig az �tr�l �rott napl�j�ban t�rta fel az addig ismeretlen vil�g f�ldrajzi, biol�giai �s n�prajzi �rdekess�geit. A h�zasp�r 1873-ban t�rt vissza Angli�ba, ahol Devonshire-gr�fs�gban telepedtek le. H�sz �ven �t �ltek egy�tt. Samuel Baker m�g 1893-ban elhunyt, Lady Baker, Fl�ra asszony 1916 m�rcius�ban k�vette.