Cikkek : Ghana fggetlen llam lesz |
Ghana fggetlen llam lesz
A nyugat-afrikai partvidk a XIII. szzadtl az Asanti Birodalom rsze, de a tengerpart a fantik kezn volt. A portuglok 1471-ben fedeztk fel a terletet s Aranypartnak neveztk el. (A tengerparton a XV. szzadtl felptett 40 erd s vr a vilgrksg rsze.) A XVI. szzadtl rajtuk kvl az angolok, hollandok, nmetek, dnok hoztak ltre kereskedtelepeket, s fleg rabszolga-kereskedelemmel foglalkoztak egszen 1807-ig, amg azt be nem tiltottk. A XVIII. szzadban vente mintegy 10 ezer rabszolgt hurcoltak innen Amerikba. A fantik, majd az asantik ellenllsnak leverse utn 1874-ben brit koronagyarmat lett, de az asantikat csak 1901-ben hdtottk meg teljesen. 1922-ben - a volt nmet gyarmat - Togt Ghnhoz csatoltk. 1957. mrcius 3-n Ghna volt az els afrikai brit gyarmat, amely kivvta fggetlensgt a Brit Nemzetkzssgen bell (az orszg a Niger-vidk kzpkori birodalmrl kapta a nevt). Miniszterelnke, Kwame Nkrumah lett, aki 1960. jlius 1-jn az akkor kikiltott kztrsasg lre kerlt. Tog kivlt Ghnbl s nll lett. Nkrumah elnk hatalmt 1966-ban jobboldali katonai puccs dnttte meg. Azutn klnbz politikai irnyzat katonai s polgri kormnyzatok vltogattk egymst. 1981 utols napjn Jerry Rawlings szzados, a 1979-es vlasztsok eredmnyeknt hivatalba kerlt Hilla Limanntl vette t erszakkal a hatalmat. A prtokat betiltottk, az alkotmnyt hatlyon kvl helyeztk. Csak 1992-ben engedlyezte jra a politikai prtok mkdst az orszgban.
|