1984-ben a nemzetk�zi k�z�ss�g egy emberk�nt �t�lte el a Mengisztu-rezsimet - aki m�g�l sz�vets�gesei is kih�tr�ltak - az Eti�pi�ban puszt�t� �h�ns�g elleni fell�p�s el�gtelens�ge miatt, de az afrikai probl�m�kat r�g�ta neglig�l� Nyugat is t�tlen�l t�rta sz�t a karj�t. Az Afrika szarv�n elhelyezked� orsz�g humanit�rius katasztr�f�ja v�g�l a Live Aid koncertsorozatot h�vta �letre, amely r�ir�ny�totta a figyelmet a szubszaharai orsz�g bajaira.

A v�szj�sl� jelek m�r 1981-ben arra figyelmeztett�k a fejlett orsz�gokat, hogy az azonnali cselekv�s elmarad�sa helyrehozhatatlan k�rokat okozhat Eti�pi�ban �s Eritre�ban. A sz�razs�g k�vetkezt�ben alig tudtak aratni, a nyugati �llamok pedig �lomnehezen mozdultak meg, r�ad�sul a szeg�ny orsz�goknak foly�s�tott �sszegekb�l �ltal�ban j�val kisebb m�rt�kben r�szes�tett�k Eti�pi�t. 1984-ben a term�s kritikus szintre cs�kkent, a szok�sos tavaszi es� is elmaradt, az orsz�g kenyereskosar�nak tartott Sidamo r�gi�j�ban pedig k�l�nb�z� betegs�gek t�madt�k meg a term�nyeket. M�rciusban Addisz Abeba bejelentette: �tmilli� ember van kit�ve az �hez�snek, az orsz�g pedig a sz�ks�gesn�l egymilli� tonn�val kevesebb, alig �tmilli� tonna gabon�t tud betakar�tani.

A kis hidegh�bor� k�zepette a nyugati d�nt�shoz�k a r�gi reflexek szerint cselekedtek, s vonakod�sukat vegytiszta hidegh�bor�s logika alapj�n vezett�k le. A Hail� Szelasszi� cs�sz�r 1974-es megbuktat�sa �ta a marxista-leninista �llamot vask�zzel ir�ny�t� Mengisztu Hail� Mariamot azzal v�dolt�k meg, hogy a nyugati p�nzekb�l majd rendszer�t fogja bebetonozni, s tov�bbi fegyvereket k�v�n v�s�rolni – a seg�lysz�ll�tm�nyok elmarad�sa viszont sz�zezrek hal�l�t okozhatja. A dilemm�t tov�bb bonyol�totta a h�sz �v �ta tart�, a k�t �szaki tartom�nyban, Eritre�ban �s Tigr�ben d�l� k�m�letlen polg�rh�bor�, amely a seg�lyek sz�ll�t�s�t nehez�tette.

Mindek�zben a hatalompolitikai skrupulusokt�l mentes seg�lyszervezetek a sarkukra �lltak, s a fejlett orsz�gokat megsz�gyen�tve az Oxfam 500 ezer font oda�t�l�s�r�l d�nt�tt, amely a csoport negyven �ves t�rt�net�nek legnagyobb egy�sszeg� felaj�nl�s�t jelentette. A mag�nalap�tv�nyok �s a nyugati korm�nyok azzal v�dolt�k Addisz Abeb�t, hogy a korm�ny nem ford�t kell� figyelmet az �hez�s elleni k�zdelemre, a szocialista ir�nyelvek pedig g�zsba k�tik a gazdas�got. A m�sik kritika a seg�lyek c�lba juttat�s�t �rt�k, Eti�pia ugyanis nem �ll�totta csatasorba a seg�lyek eloszt�s�ra hivatott katonai j�rm�veket, s�t, id�vel az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g �ltal felaj�nlott csomagokat a hadsereg �llom�nya �lvezhette.

A seg�lyszervezetek havi 60 ezer tonna �lelem�rt kilincseltek a termel�si rekordokat sorra d�nt� nyugati korm�nyokn�l, akik v�ltig bizonygatt�k: felaj�nl�saik hat�r�hoz �rkeztek. A nagy nyom�st azonban m�r nem tudt�k tov�bb elviselni, a fejlett orsz�gok hirtelen pluszforr�sokat tudtak el�teremteni. A csontsov�ny, �hez� gyermekek �s feln�ttek k�pei el�z�nl�tt�k az �js�gokat �s telev�zi�s h�rm�sorokat, amely a mag�nadom�nyoz�soknak is lend�letet adott.

A BBC egyik alkalmazottja szerint a rivaldaf�nyben s�tk�rezni v�gy� Robert Maxvell m�diam�gn�s �ltal k�zbes�tett h�sz tonna �lelmiszert tizenk�t perc alatt kapkodt�k el. Decemberre sz�zmilli� font �rt�kben �rkezett seg�ly, de az eti�piai korm�ny az eszkal�l�d� polg�rh�bor� k�vetkezt�ben ink�bb saj�t csapat�nak adta azt oda. A korm�ny k�s�bbi t�zolt�sa nem hozta meg a k�v�nt eredm�nyt, az er�szakos letelep�t�sek �s a falus�t�s programja ugyanis heves ellen�ll�st v�ltott ki a lakoss�g r�sz�r�l, amelynek egyik k�vetkezm�nye az �lelmiszertermel�s tov�bbi hanyatl�sa lett.

Az Eti�pi�b�l sug�rzott k�pek sokkolt�k Bob Geldofot, a Boomtown Rats vokalist�j�t, aki adom�nygy�jt�sbe kezdett: el�sz�r bar�tj�t, Midge Ur�t, az Ultravox frontember�t h�vta fel, majd feles�g�vel kar�ltve megszervezt�k a Band Aid form�ci�j�t. A 'Do They Know It’s Christmas' c�m� sl�gert a londoni Air St�di�ban �nekelt�k fel, olyan m�v�szek k�zrem�k�d�s�vel, mint Bono, Phil Collins vagy George Michael – a dal egyb�l a brit sikerlist�k �l�re ugrott. A Band Aid sikere m�s kezdem�nyez�seket is megihletett: a tengerent�lon a 'We Are The World' sl�ger�t dobt�k piacra (USA for Africa), amelyhez t�bbek k�z�tt Michael Jackson, Lionel Richie, Cindy Lauper �s Bon Dylan adta a nev�t.

Amikor 2005-ben mozdult a vil�g: a Live 8

Geldof hamar r�j�tt, hogy egy sz�m nem v�ltja meg a vil�got, a Band Aid �s az USA for Africa sikerei pedig a Live Aid koncertsorozatot ind�totta �tj�ra, amelyet p�rhuzamosan a londoni Wembeyben �s a philadelphiai JFK stadionban zajlott. A koncerteken olyan nagy�gy�k l�ptek fel, mint a U2, Paul McCartney, a Duran Duran, Billy Ocean, Santana, Madonna, Mick Jagger, Tina Turner, Bob Dylan, a Dire Straits, David Bowie, Sting, Sade, Eric Clapton vagy �ppen a Wham!. A koncertek t�bb mint hatvan orsz�gba eljutottak, k�zt�k a Szovjetuni�ba is, ahol a koncertek �l�ben, cenz�r�zatlanul voltak l�that�ak. Az esem�ny sikere miatt – amelyet vil�gszerte mintegy f�lmilli�rd ember k�vetett – Geldof�k 100 milli� doll�rt tudtak �sszekalapozni, az el�ad�m�v�sz-aktivista pedig a lovagi c�met is elnyerte.