Az 1936-ben indult "roadshow" meg�lmod�ja - egy lib�riai anya �s egy n�met apa gyermekek�nt sz�letett - Juliette Tipner volt. A l�tv�nyoss�g eredeti c�ljak�nt azt hat�rozt�k meg, hogy N�metorsz�g ez�ltal testk�zelb�l ismerhesse meg az afrikai kult�r�t. Juliette t�rsulat�t azonban 1940-ben �tvette az SS �s Joseph Goebbels.

"Az ekkort�l propaganda c�lokra felhaszn�lt utaz� l�tv�nyoss�g ideol�giai szereppel is b�rt" – �rja k�nyv�ben dr. Clarence Lusane, az Amerikai Egyetem kutat�ja. A t�rsulaton kereszt�l m�g t�bb afrikaival kapcsolatba tudtak l�pni, ebb�l szint�n profit�lt a vezet�s. A rendezv�ny viszont nem volt sikeres, 1941-ben megsz�ntett�k.

A legnagyobb "gondot" azonban m�gis a francia gyarmatokr�l �rkez� afrikai katon�kt�l �s a n�met any�kt�l sz�rmaz� f�lv�r gyerekek okozt�k, akiket Hitler "Rajna-vid�ki fattyaknak" nevezett. Ezen gyerekek steriliz�l�s�r�l az 1970-es �vekben m�r Reiner Pommerin professzor, N�metorsz�g egyik vezet� t�rt�n�sze is k�nyvet �rt. Ezeket a beavatkoz�sokat titokban hajtott�k v�gre, mert ellenkezett az 1938-as n�ci t�rv�nnyel. "Pontos sz�mot nem lehet biztosan tudni, de k�r�lbel�l 400 gyereken v�gezt�k el a m�t�tet. Szerencs�re voltak olyan gyerekek is, akiket az afrikai katon�k fogadtak be" – mondta a professzor a Deutsche Welle c�m� n�met lapnak.

A k�nyv megjelen�s�ig ez az eset j�form�n ismeretlen volt az emberek sz�m�ra. Sokan m�g ma is keveset tudnak a fiatalok sors�r�l. Pommerin professzor szerint ez azzal magyar�zhat�, hogy az emberek t�bbs�g�t nem �rdekli a kisebbs�gek sorsa. Dr. Tina Campt, a Duke Egyetem t�rt�n�sze a szigor�an titkos m�veleteknek, illetve az Africa-show programj�nak tulajdon�tja ezt a hi�nyoss�got. Szerinte "az Afrika-show minden bizonnyal elterelte az emberek figyelm�t".

Mivel jelenleg is nagyon kev�s afrikai sz�rmaz�s� ember �l N�metorsz�gban, m�g nem ismert�k fel annak a jelent�s�g�t, hogy a t�l�l�k visszaeml�kez�sei mennyire fontosak lenn�nek. R�ad�sul Campt szerint az ilyen t�pus� kutat�sok nem kapnak t�mogat�st. Nem �gy, mint Amerik�ban, ahol az emberi jogok mozgalma hatalmas v�ltoz�st hozott a 60-as �vekben.

A professzor publik�ci�j�t sem fogadta nagy �rdekl�d�s, de a Szoci�lis Demokrata P�rt felismerte a jelent�s�g�t. A p�rt egyik k�pvisel�je az �ldozatok nev�r�l �s c�m�r�l �rdekl�d�tt, k�rp�tolni szerett�k volna �ket. Pommerin azonban egyb�l felismerte a nemes �gy m�g�tt megh�z�d� politikai �rdeket. "Tudtam, hol �lnek ezek az emberek, de nem akartam felzaklatni az �let�ket. M�r l�ttam magam el�tt a h�reket a t�v�ben, ahogy a kompenz�ci�k �tad�s�t mutatj�k. El akartam ker�lni, hogy a lak�k�z�ss�g megpecs�telje ezeket az embereket, mondv�n: �k azok, akiket annak idej�n steriliz�ltak" – fejtette ki v�lem�ny�t a professzor.