A v�ros f�l� magasod� palota l�tv�ny�val a kalifa alattval�it �s k�lf�ldi vend�geit akarta elk�pr�ztatni – magyar�zza Ramon Fernandez r�g�sz. „Mivel a palota �t kilom�terre volt C�rdob�t�l, ez arra k�nyszer�tette az el�kel�s�geket, hogy al-Andal�z politikai, kultur�lis �s adminisztrat�v k�zpontj�t�l t�vol tegyenek s�t�t. A kalif�tus k�zpontja elk�peszt� l�tv�nnyal b�rt, fenn volt a hegyen, �gy messzir�l is l�tni lehetett. Ma neh�z ennek jelent�s�g�t felfogni, de a 10. sz�zadban ez volt a vil�g legnagyobb v�rosa” – tette hozz� a szakember.

A k�lts�ges �p�t�anyagokon – elef�ntcsont, m�rv�ny, gy�ngy �s arany – t�l m�r a d�sz�t�s puszta m�rt�ke is olyan hat�st keltett, amely a m�v�szeteket �s a tervez�st alapjaiban v�ltoztatta meg. Azzal, hogy a kalifa kijelentette: � �szak-Afrika �s az Ib�riai-f�lsziget egyeduralkod�ja, s ezt kultur�lis �rtelemben is �rv�nyre k�v�nta juttatni, forradalmas�totta az �p�t�szetet. Ezt Antonio Vallejo, az �sat�sok vezet�je is elismerte, aki szerint a klasszikus andal�ziai �p�t�szeti st�lus Medina azahara-n�l fejl�d�tt ki. „Itt t�rt mag�nak utat a bels� kertes udvar �s a mell�kcsarnok, amely a mai �p�t�szeti megold�sokn�l is tetten �rhet�” – fogalmazott Vallejo.

K�r�lbel�l harminc �vbe telt, mire a palota elk�sz�lt, ahol a 10. sz�zadban mintegy k�tsz�zezer ember �lt. A kalif�tus minden pontj�r�l h�vtak �p�t�szeket, hogy megteremts�k annak a v�rosnak az alapjait, amely modellk�nt szolg�lt az olyan, k�s�bb h�ress� v�lt iszl�m m�v�szi st�lust k�pvisel� �p�leteknek, mint a granadai Alhambra-palota.

Az �j technol�giai eszk�z�k miatt aligha vehet �jabb sz�z �vet ig�nybe a 115 hekt�ron elhelyezked� palota r�g�szeti felt�r�sa, amelyet egy modern elj�r�ssal siker�lt vizu�lis form�ban is �lete kelteni, �gy megtudhatjuk, hogyan zajlottak a mindennapok az „andal�ziai st�lust” megteremt� �p�letegy�ttesben.