A kutat�k �ltal „�denkertnek” nevezett hely az egyetlen olyan afrikai ter�let volt, amely a 195 ezer �vvel ezel�tt kezd�d�tt j�gkorszak ellen�re is folyamatosan lakott volt. Az �sat�sok sor�n bebizonyosodott, hogy a d�s n�v�nyzet �s a t�pl�l�kban gazdag tengeri �l�l�nyek kombin�ci�ja k�vetkezt�ben az �semberek olyan t�pl�lkoz�si forr�sokra leltek, amelyekkel �t lehetett v�szelni a sz�ls�s�ges id�j�r�si v�ltoz�sok viszontags�gait.

„R�viddel a Homo sapiens kifejl�d�se ut�n a klimatikus v�ltoz�sok miatt majdnem kihalt az emberis�g” – jegyezte meg az Arizonai �llami Egyetem Eredetkutat� Int�zet�nek r�sz�r�l Curtis Marean professzor. „A legut�bbi kutat�sok azt sugallj�k, hogy az a kissz�m� popul�ci�, amely a mai ember fejl�d�s�t lehet�v� tette, az Afrika d�li partjain�l tal�lt �lelemnek k�sz�nhet�en maradt �letben” – tette hozz�.

Ez az elm�let, amely szerint a korai ember egyszer csak kis n�pess�gg� zsugorodott, megmagyar�zza azt a t�nyt is, hogy a modern ember genetikai t�rk�pe sokkal kev�sb� v�ltozatos, mint m�s fajok eset�ben. N�h�ny tud�s szerint ez alatt az id� alatt a popul�ci� n�h�ny sz�z f�re cs�kkent, de m�s kutat�k ezt nem l�tj�k annyira megalapozott okfejt�snek.

A kutat�s sor�n Marean a d�l-afrikai Cape Townt�l 386 kilom�terrel keletre fekv� elszigetelt barlangokban (Pinnacle Point) sz�mos, 164 ezer �vesn�l is id�sebb r�g�szeti leletre bukkant, amely azt bizony�tja, hogy ezek az emberek rendk�v�l term�keny f�ld�n �lhettek.