A h�rom�ves, k�tmilli� fontos k�lts�gvet�s� program a tervek szerint a turistaparadicsomnak sz�m�t� Lamu �s Malindi v�ros�ra fog koncentr�l�dni, amellyel a szakemberek a k�t orsz�g k�z�s t�rt�nelm�nek eleddig ismeretlen fejezet�re k�v�nnak f�nyt der�teni.

A felt�telezhet�en a Ming-dinasztia hatalmas armad�j�ba tartoz� haj�t 1418-ban a legend�s Cseng Ho korm�nyozta Malindi fel�. Egy kenyai legenda szerint – amelyet DNS-tesztek is bizony�tottak – a haj�t�r�st szenvedett utasok k�z�l n�h�nyaknak siker�lt ki�sznia a partra, majd miut�n kioltott�k a falu �let�t megkeser�t� piton �let�t, az afrikaiak megbecs�l�s�k jel��l megengedt�k, hogy az idegenek az orsz�gban maradjanak. A haj� megmaradt leg�nys�g�nek tagjai kenyai asszonyokat vettek feles�g�l, megteremtve a mai is l�tez� k�nai-afrikai k�z�ss�g alapjait.

A K�nai Nemzeti M�zeummal �s a Pekingi Egyetemmel egy�tt dolgoz� Idle Farah, a Kenyai Nemzeti M�zeum igazgat�ja szerint a haj�roncsot Lamu szigete mellett siker�lt azonos�tani. „A portug�l �s arab haj�k �tvonalait m�r r�g�ta tudjuk dokument�lni” – mondta az igazgat�. „Rem�nyeink szerint a haj�roncs megvizsg�l�s�val most m�r K�na �s Kelet-Afrika els� kapcsolatfelv�tel�t is pontos�thatjuk” – tette hozz�.

A projekt annak a korm�nyzati er�fesz�t�snek a r�sz�t k�pezi, amely Cseng eredm�nyeit k�v�nja reflektorf�nybe �ll�tani. Peking szerint ugyanis a muszlim haj�s felfedez��tjai az Indiai- �s a Csendes-�ce�non �vtizedekkel kor�bban t�rt�ntek, mint Kolumbusz vagy Vasco da Gama utaz�sai. A k�nai feljegyz�sek tan�s�ga szerint Cseng 1405-ben haj�zott ki el�sz�r, h�tszer �rt partot D�lkelet-�zsi�ban, Indi�ban, a K�zel-Keleten �s Afrik�ban, �sszesen h�romsz�z haj�s flott�val �s harmincezer f�s leg�nys�ggel.

A haj�skapit�ny rendszerint a k�nai cs�sz�r aj�nd�kait – k�zt�k aranyat, selymet �s porcel�nt – osztotta sz�t vend�gl�t�i k�z�tt, m�g cser�be elef�ntcsontot, mirh�t, zebr�t �s tev�t kapott. A legnagyobb �rdekl�d�st azonban egy zsir�f v�ltotta ki, amelyet �ll�t�lag Malindi szult�nja aj�nd�kozta a cs�sz�rnak, de k�rd�s, hogy az �llat pontosan hogyan jutott el a birodalomba; egy feljegyz�s szerint Beng�l uralkod�j�n kereszt�l, amely k�s�bb Csenget arra �szt�n�zhette, hogy ezen felbuzdulva Keny�ba haj�zzon.

Herman Kiriama, a part menti r�g�szeti kutat�s vezet�je elmondta, hogy a k�z�s v�llalkoz�s sor�n el�sz�r a szult�n rezidenci�j�t pr�b�lj�k beazonos�tani, majd augusztus v�g�n egy speci�lis k�nai egys�g seg�t�s�g�vel a tengeri kutat�st is megkezdik. A csapat bizakod� az els�llyedt haj� lokaliz�ci�j�t illet�en, ugyanis Cseng els� utaz�s�nak hatsz�zadik �vfordul�ja alkalm�b�l 2005-ben m�r t�rt�ntek kutat�sok a hely meg�llap�t�s�ra.