A Garima Evang�liumot egy a vil�gt�l teljesen elz�rt eti�piai kolostor �rizte a Tigr� r�gi� k�tezer m�ter magas hegyei k�z�tt. A szubszaharai Afrika korai kereszt�nys�g�nek egyed�l�ll� eml�ke �tsz�z �vvel el�zi meg a hozz� hasonl� �r�sos eml�keket, de egy radiokarbonos kormeghat�roz� vizsg�lat m�g enn�l is kor�bbra, Abba Garima atya, a kolostor alap�t�ja kor�hoz k�ti a k�zirat sz�let�s�t. A szerzetes 494-ben, Konstantin�polyb�l �rkezett Eti�pi�ba, hogy azt�n a legenda szerint egyetlen nap alatt lem�solja az iratokat, amelyhez a Teremt� m�g a napfelkelte id�pontj�t is kitolta.

Az Evang�liumok l�tez�s�r�l el�sz�r 1950-ben a brit m�v�szett�rt�n�sz, Beatrice Playne adott h�rt. J�llehet n�ket nem engedtek a kolostor falai k�z�, a kutat�t magas rang� l�togat�nak gondolt�k, ez�rt a vezet�k megmutatt�k Playnenek a maga nem�ben p�ratlan sz�veget. A hatvanas �vekben a francia Jules Leroy kezdte tanulm�nyozni a k�ziratot; a kutat� k�t k�l�n�ll� r�szre osztotta (Garima I �s Garima II) az Evang�liumot, s � volt az, aki arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a sz�vegek 1100-ban keletkezhettek. A k�zirat tanulm�nyoz�s�t nagyon megnehez�tette, hogy az egyszer sem hagyta el kolostor ter�let�t, rendk�v�l messze volt, s kev�s kutat�nak adatott meg a lehet�s�g az Evang�liumba val� betekint�sre.

Az eti�p m�v�szetre specializ�l�dott Jacques Merciernek �tsz�r volt alkalma k�zelebbr�l megtekintenie az �r�sokat, s az egyik ilyen vizsg�lat sor�n a francia kutat� k�t pergamenr�szletet k�ld�tt tov�bb az oxfordi egyetem r�g�szeti laborat�rium�ba. A Garima II-b�l sz�rmaz� – val�sz�n�leg kecskeb�rb�l k�sz�lt – r�szlet 330-540-re, m�g egy m�sik d�sz�tett oldal 430 �s 650 k�z� dat�l�dik, a kett� k�z�p�rt�ke pedig 487 �s 488.

�gy k�nnyen elk�pzelhet�, hogy az Evang�liumot a szerzetes �rkez�s�vel �sszek�t� trad�ci� ak�r igaz is lehet – b�r annak kicsi a val�sz�n�s�ge, hogy a munka egy nap leforg�sa alatt sz�letett volna meg. Mercier szerint azonban – ha puszt�n csak a sz�vegez�si szempontokat vessz�k figyelembe – a k�zirat k�s�bbre, a 7. sz�zadra dat�l�dik, de m�g �gy is az 586-ban befejezett, jelenleg Firenz�ben �rz�tt sz�r Rabbula-k�dex ut�n az egyik legkor�bbi fennmaradt kereszt�ny k�ziratnak sz�m�t.

A Garima Evang�lium els� r�sze tizenegy, m�g a m�sodik tizenh�t illusztr�lt oldalt tartalmaz, amelyben a n�gy evang�lista portr�ja is l�that�. A k�pek korai biz�nci st�lusban k�sz�ltek, de k�rd�s, hogy azokat hol festett�k. Mercier szerint a Garima I illusztr�ci�i Sz�ri�b�l vagy Jeruzs�lem k�rny�k�r�l sz�rmazhatnak, m�g a m�sodik r�sz k�pei a kopt egyiptomi d�sz�t�sekkel mutat rokons�got. A geez nyelven �r�dott sz�vegek lapjain h�sz mad�rfajt k�l�nb�ztettek meg a kutat�k, az el�zetes vizsg�latok szerint a legt�bbj�k a K�zel-Keleten honos.

�nmag�ban m�r az is nagyszer� eredm�nynek sz�m�t, hogy a sz�veg egy�ltal�n fennmaradhatott, ugyanis a korai eti�p sz�vegek legnagyobb r�sze megsemmis�lt az id�k sor�n. Nagyon keveset tudunk mag�r�l a kolostorr�l: az 1530-as �vekben iszl�m h�d�t�k �ldozat�ul esett, majd 1896-ban az els� olasz-abesszin h�bor� alatt az ellen�ll�k egyik k�zpontj�nak sz�m�tott, 1930-ban pedig t�z keletkezett az egyik �p�letr�szben.

Kor�bban azt felt�telezt�k, hogy a k�zirat a portug�l k�pl�n, a Francisco �lvarez �ltal felfedezett – Garima atya rejtekhely��l is szolg�l� – barlangban v�szelhette �t a v�szterhes id�ket. Az eti�piai zsinat most az �jb�l az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba ker�lt Evang�lium biztons�g�t f�lti, a sz�vegek ugyanis a kereszt�nyek szent iratainak sz�m�t – az eti�p kereszt�ny egyh�z ez�rt a k�zirat biztons�gos megtekint�s�t egy m�zeum fel�ll�t�s�val l�tta megoldottnak.