A lev�l mindeddig olvashatatlan volt, egyr�szt a sk�t misszion�rius heveny�szett k�z�r�sa miatt, illetve az�rt, mert az afrikai bogy�s gy�m�lcsb�l k�sz�lt tinta szinte majdnem elmos�dott a pap�ron.

A levelet Livingstone egy k�zeli bar�tj�nak, Horace Wallernak �rta, amikor az 1860-as �vek v�g�n, az 1870-es �vek elej�n a N�lus foly� forr�s�t kereste K�z�p-Afrik�ban. 1866-ban indult �tnak. A lev�l 1871-ben keltez�d�tt, amikor a kutat� a jelenlegi Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g ter�let�n fekv� Bambarre-ban ragadt hossz� id�re. Messze volt m�g c�lj�t�l, exped�ci�ja tagjainak t�bbs�ge vagy meghalt, vagy elhagyta a csapatot. Livingstone t�d�gyullad�sban, magas l�zban �s s�lyos b�rbetegs�gben szenvedett.

Mivel nem �rkezett k�ls� seg�ts�g, hite �s meggy�z�d�se ellen�re arab rabszolga-keresked�kt�l kellett t�mogat�st k�rnie. Betegs�ge �s a rem�nytelens�g annyira led�nt�tte l�b�r�l, hogy hallucin�lni kezdett. "Ekkora majdhogynem meg�r�lt" - mondta Debbie Harrison, a londoni Birckbeck egyetem kutat�ja.

Amikor otthon m�r �vek �ta nem hallottak r�la, t�bb keres�csoport is �tnak indult. V�g�l a Tanganyika-t�n�l tal�lt r� Henry Morton Stanley �js�g�r�, akit a New York Herald �js�g k�ld�tt felkutat�s�ra 1869-ben. A Tanganyika-t� partj�n 1871 november�ben hangzott el a h�res mondat: „Dr Livingstone, nemdeb�r?”. Stanley volt az, aki a levelet val�sz�n�leg elhozta Wallernak. A dokumentum az�ta kiker�lt a l�t�sz�gb�l, m�gnem 1966-ben egy aukci�n bukkant fel, �m akkor m�r olvashatatlan volt.

A lev�l r�sze annak a projektnek, amely Livingstone 1870-71-ben �rt napl�j�t akarja eredetiben kiadni.