Fidel Castro bels� ellenz�k�nek lesz�mol�sa ut�n egy hagyom�nyosan az eur�paiak �rdekszf�r�j�ba tartoz� t�rs�get, az afrikai kontinenst szemelte ki mag�nak. Miut�n l�trehozott egy kem�nyvonalas „afro-�zsiai” blokkot (Vietn�m, �szak-Korea, Gh�na, Guinea), �gy d�nt�tt, hogy ipar�gyi minisztere, a kereskedelmi szerz�d�sek tucatj�t tet� al� hoz� – s ezzel az amerikai t�mogat�sr�l m�r kor�bban eles� kubai gazdas�got fellend�t� – Ernesto Che Guevar�t b�zza meg az afrikai �gyek ir�ny�t�s�val. Castr�t ebb�li d�nt�s�ben az is motiv�lta, hogy sikertelen�l v�gz�d�tt a d�l-amerikai kontinensen – �gy Dominik�ban, Panam�ban �s Venezuel�ban – tervezett forradalom exportja, figyelme �gy a gyarmati ig�t ler�z� afrikai orsz�gok fel� fordult.

A sok�ig csak diplom�ciai fronton t�mad� Havanna a kubai rak�takr�zis ut�n sokkal agressz�vebben k�v�nt fell�pni �rdekei �rv�nyes�t�s�hez, s egyszersmind meg akarta mutatni: n�pe nem al�rendelt t�bb�, legal�bbis abban az �rtelemben, ahogyan azt Hruscsov 1962 okt�ber�nek forr� napjaiban gondolta. Che Guevara 1965-ben d�nt�tt �gy, hogy az �ltala t�k�letesre csiszolt gerillaharcmodort a kong�i kr�zisben is megpr�b�lja kamatoztatni.

Nasszer egyiptomi eln�k el�re figyelmeztette Che-t, hogy a kong�i kaland kudarcra van �t�lve, az argentint m�gis – j�llehet a v�rtn�l kisebb m�rt�k� – t�mogat�sban r�szes�tette. A felebar�ti intelem ellen�re Che Guevara Ram�n Ben�tez �ln�ven a h�bor�s �vezetbe utazott, ahol a marxista Simba mozgalmat vette p�rtfog�sa al�. Munk�j�t nagyban seg�tette, hogy a Castro-testv�rekkel egy�tt kontinens szerte k�m�ll�sokat �p�tett ki, majd r�szt vett a k�l�nb�z� gerillacsapatok kik�pz�s�ben.

Che – parancsnokhelyettese, Victor Dreke oldal�n – tizenk�t f�s kubai exped�ci�s csapat�val 1965. �prilis 24-�n �rkezett meg Kong�ba, akiket hamarosan k�zel k�tsz�z kubai t�rsuk k�vetett – a kontingens �sszess�g�ben nagyobb er�t k�pviselt, mint a bol�viai forradalom idej�n felvonultatott er�k.

A nyelvi neh�zs�geket lek�zdend� – b�r a forradalm�rra id�vel ragadt n�mi a szuah�lib�l – Che egy tolm�csot is vitt, aki k�s�bb csod�lattal vegyes tisztelettel besz�lt az argentinr�l, ami�rt a marxista vezet� ugyan�gy kezelte a helyieket, mint a feh�reket. Che Guevara azonban hamarosan ki�br�ndult a kong�i gerill�kb�l, s k�l�n�sen Laurent-D�sir� Kabila csapatain�l tapasztalhat� k�osz �s fegyelmezetlens�g verte ki n�la a biztos�t�kot.

Che helyzet�t tov�bb nehez�tette, hogy a kubai emigr�nsokkal �s a CIA-val kapcsolatban �ll� d�l-afrikai er�k (a Nagy-Britannia zsoldj�ban �ll� „Mike” Hoare vezet�s�vel) a Kong�i Nemzeti Hadsereget folyamatosan t�j�koztatt�k a forradalm�r �s harcost�rsai holl�te fel�l, az amerikai nemzetbiztons�gi hivatal pedig l�nyeg�ben minden, a forradalm�r �s sz�vets�gesei k�z�tti p�rbesz�dr�l tudom�st szerzett.

Castro szem�ben a forradalom szempontj�b�l a Tanz�nia-Alg�ria-Kong� h�romsz�g k�z�l az ut�bbi volt a legfontosabb, nem utols�sorban az�rt, mivel Katanga tartom�nya hatalmas ur�niumk�szlettel rendelkezett. A „jefe maximo” a rhodesiai �s a d�l-afrikai feh�r korm�nyokat akarta megbuktatni, s nem titkolt c�lja volt, hogy az afrikai dzsungelbe csalja be az Egyes�lt �llamokat – v�g�l mindk�t c�lja balul s�lt el.

Che Guevara Kong�i napl�j�ban a kudarc�rt a helyieket v�dolta, mondv�n, a kong�i felkel�k inkompetensek �s harci v�gyuk sem megfelel� m�rt�k�; b�r az m�r az � sara volt, hogy nem siker�lt egyes�tenie a rhodesiai antikolonista er�ket. Azonban az orsz�gban maradt harcosok k�s�bb a portug�l uralom ellen k�zd� angolai rebelliseknek ny�jtottak seg�ts�get, amely a kis hidegh�bor� (1980-88) leghosszabb afrikai konfliktusa, az angolai polg�rh�bor� magvait vetette el.

A forradalm�r �gy foglalta �ssze a sz�m�ra katasztrof�lisan v�gz�d� kong�i kalandot: „Az emberi t�nyez�n buktunk el. Nem volt harci kedv, a vezet�k pedig korruptak, nem lehet mit csin�lni.” Che ezt k�vet�en Dar es Salaamba, majd Pr�g�ba utazott, ahol �sszegy�jt�tte memo�rjait �s er�t gy�jt�tt leg�jabb, a k�s�bb v�gzetesnek bizonyul� bol�viai exped�ci�j�hoz.