A t�voli Puntba az �birodalom idej�n, 4500 �vvel ezel�tt ind�tott�k az egyiptomiak az els� kereskedelmi exped�ci�t, amelynek r�szleteit Hatsepszut Deir el-Bahari-i halotti templom�nak domborm�vei �r�k�tik meg: a titokzatos orsz�gr�l innen lehet a legt�bbet megtudni. (Az exped�ci�k gyakorlata �gy 3000 �ve sz�nt meg.) A korabeli feljegyz�sekben azonban csup�n hom�lyos utal�sok t�rt�nnek Punt f�ldrajzi elhelyezked�s�re.

Az egyiptol�gusok m�r r�g�ta vitatkoznak azon, hol h�z�dott Punt titokzatos f�ldje. Mivel innen t�mj�nt �s mirh�t import�ltak az �egyiptomiak, a szak�rt�k k�z�l sokan azt felt�telezik, hogy valamelyik mai arab orsz�g, v�lhet�en Jemen ter�let�n lehetett. Hatsepszut halotti templom�ban �br�zolt zsir�f viszont arra utal, hogy Afrika partvid�k�n, ak�r a mai Mozambik ter�let�n helyezkedhetett el.

A rejt�ly megfejt�s�t a kutat�k a British Museum gy�jtem�ny�ben �rz�tt k�t p�vi�nm�mi�t�l rem�lik. A m�mi�k k�r�lbel�l 3000 �vesek lehetnek, vagyis m�g abb�l a korb�l sz�rmaznak, amikor az egyiptomiak rendszeresen ind�tottak exped�ci�t a kincsek t�voli f�ldj�re. Az egyik m�mi�ra Th�b�ban, a m�sikra pedig a Kir�lyok V�lgy�ben bukkantak.

A kutat�k a p�vi�nm�mi�k sz�rzet�ben - �s amennyiben enged�lyt kapnak a m�zeum kur�torait�l, csontmint�ikban - vizsg�lj�k az oxig�nizot�pok eloszl�s�t. Az oxig�nizot�pok egyfajta "nyomk�vet�k�nt" m�k�dnek ugyanis, felfedve, hogy a vizsg�lt egyed honnan sz�rmazik. Nathaniel Dominy, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutat�ja szerint a csont alkalmasabb a vizsg�latokra: az oxig�nizot�pok ugyanis lassabban �p�lnek be a csontsz�vetbe, mint a sz�rzetbe, �s tart�sabban meg�rz�dnek.

A vizsg�lat tov�bbi szakasz�ban a kutat�k oxig�nizot�pok eloszl�s�t vizsg�lj�k a "kort�rs" p�vi�nokn�l, amelyek Puntk�nt sz�mba j�het� orsz�gok ter�let�n - Eritre�ban, Eti�pi�ban, Szom�li�ban, Jemenben, Ugand�ban �s Mozambikban - �lnek. Ha valamely p�vi�npopul�ci� oxig�nizot�p-�sszet�tele megegyezik a m�mi�k�val, a tud�sok megismerhetik Punt pontos hely�t.

Ugyancsak vizsg�lj�k a ptolemaioszi korb�l (i.e. 332 �s i.e. 30 k�z�tti id�szakb�l) sz�rmaz� p�vi�nm�mi�kat, amelyeket a University College Londonhoz tartoz� Petrie M�zeum gy�jtem�ny�ben �riznek. A Ptolemaioszok uralkod�sa idej�n a p�vi�nokat ugyanis nagy val�sz�n�s�ggel m�r nem Puntb�l import�lt�k.