Cikkek : Els szimblumait strucctojsokra karcolta az emberisg |
Els szimblumait strucctojsokra karcolta az emberisg
Afrika dli rszn egy barlangban meglep felfedezst tettek a kutatk: rovtkkkal bortott strucctojsok tredkeire, az elvont gondolkods legkorbbi bizonytkra bukkantak.
A leletek kora 60 ezer v, ami a kkorszakba esik. A Fokvrostl 180 kilomterre szakra tallhat diepkloofi barlangban fellelt 270 strucctojshj-tredk a szimbolikus brzols, a szimblumok tjn val kommunikci s ezzel az elvont gondolkods legkorbbi bizonytka - rta Pierre-Jean Texier, a Bordeaux-i Egyetem kutatja az Amerikai Tudomnyos Akadmia folyiratban.
Az vezredek puszttsa nyomn csupn kt-hrom centimteres tredkek maradtak fenn, amelyek kzl azonban egyeseket sikerlt sszeilleszteni. A legnagyobb rekonstrult darabka ngyszer nyolc centimteres. A leggyakrabban hasznlt minta prhuzamos vonalakbl s az ezekre egyenl tvolsgban merlegesen elhelyezett rvidebb barzdkbl ll.

Texier kutattrsaival a mintk tmkelegbl arra kvetkeztetett, hogy a motvumokat bizonyos szablyok s geometriai koncepcik hatroztk meg. A trgyakat gyjtttk s rizgettk, valsznleg jelentsgk volt a kkori vadszok s gyjtgetk mindennapi letben. Az ismtld mintk arra utalnak, hogy a korai kzmvesek s mvszek egyfajta jelkprendszert alaktottak ki.
A mvszien megmunklt strucctojsok teht az ember mai szocilis, kulturlis s kognitv kpessgeinek alapjrl rulkodnak: megmutatjk, hogy a hatvanezer vvel ezeltt Afrikban lt ember gondolkodsa - mintegy tzezer vvel Eurpba s zsiba trtn "kivndorlsa" eltt - mr modern vonsokkal brt.
|