A p�nafrikanizmus f�lretolta a kultur�lis k�l�nbs�geket, a rabszolgas�g k�z�s �lm�ny�t pedig az ideol�gia gy�jt�pontj�ba �ll�totta, s a szolidarit�s magv�t elhintve ellen�ll�sra �s egys�gre sz�l�totta fel a fragment�lt afroamerikai t�rsadalmat. A 18. sz�zad v�g�re bontott z�szl�t az els� olyan mozgalom, amely az egym�st�l f�ldrajzilag t�vol es�, mag�nyos kezdem�nyez�seket a maga korl�tozott m�dj�n egys�gbe k�v�nta forrasztani. A londoni Afrika Fiai gy�l�seket tartott, de f� tev�kenys�ge a brit notabilit�soknak c�mzett lev�l-kamp�ny volt, amelynek k�sz�nhet�en olyan szem�lyekkel is kapcsolatba l�ptek, mint a walesi herceg, vagy �ppen III. Gy�rgy kir�ly.

A modern kori p�nafrikanizmus a sz�zadfordul�n bontakozott ki: a k�r�sz�let� Afrikai Sz�vets�get a trinidai Henry Sylvester-Williams szervezte meg 1887 k�r�l, els� konferenci�jukat pedig 1900-ban tartott�k, amelyen olyan deleg�ltak jelentek meg, akiknek „ereikben afrikai v�r cs�rgedezik �s akik afrikai lesz�rmazottakkal rendelkeznek”. A koncepci� eredetileg a kontinent�lis Afrika egys�g�nek megteremt�s�t szorgalmazta (�szak-Afrika n�lk�l), azonban a t�rekv�sek k�s�bb kiterjedtek a tengerent�li afrikai diaszp�r�ra is.
 


A huszadik sz�zad el�tt m�r t�bben is szorgalmazt�k, hogy a fekete kontinens �gyeinek megvitat�s�hoz elengedhetetlen a k�lf�ld�n �l� afrikaiak r�szv�tele. A p�nafrikanizmust glob�lis t�megmozgalomm� Marcus Garvey alak�totta �t (garveyizmus), aki m�r sz�l�f�ldj�n megtapasztalhatta, mekkora szerepet j�tszik a b�rsz�n a mindennapi �letben, Jamaic�ban a mulattok ugyanis rendre kiszor�tott�k a feket�ket a papi �s a k�zhivatali �ll�sokb�l.

Garvey szervezete (UNIA-ACL, 1914) a politikai paletta sz�les spektrum�t inspir�lta, k�zt�k az Iszl�m Nemzetet �s a rasztaf�ri mozgalmat is – ut�bbi p�ld�ul vall�si pr�f�t�t l�tott szem�ly�ben, a rasztaf�rik ugyanis Hail� Szelasszi� cs�sz�r tr�nfoglal�s�ban Garvey j�slat�nak („fekete kir�ly megkoron�z�sa”) beigazol�d�s�t v�lt�k felfedezni. Filoz�fi�j�nak alapeszm�je a „megv�lt�s” volt, f� c�lkit�z�se pedig az eur�pai gyarmattart� hatalmaknak a kontinensr�l val� kiebrudal�sa.

A sz�noki k�pess�geit a Hyde Park sz�noki sark�ban csiszolgat� Garvey hazat�r�se ut�n azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy el� kell seg�teni az afrikaiak egyes�t�s�t, amelyb�l nem z�rhat�ak ki a kontinensen k�v�l �l�k. A felszabad�tott rabszolga Booker T. Washington �ltal a feket�k egyetemek�nt megalap�tott Tuskegeee Institute mint�j�ra Garvey – aki az Egyes�lt �llamokba nem titkolt sz�nd�kkal ig�j�nek hirdet�se miatt �rkezett – Jamaic�n akarta megteremteni a sz�nes b�r�ek els� mag�n fels�oktat�si int�zm�ny�t, ez�rt p�nzszerz�si akci�ba kezdett.

Garvey felfigyelt arra, hogy a feket�k nem rendelkeznek igazi vez�regy�nis�gekkel, ez�rt miut�n megtartotta els� nyilv�nos besz�d�t egy New York-i templom falai k�z�tt, 38 �llamot �rint� kamp�nyba kezdett. Az amerikai feh�r t�rsadalomba val� integr�ci�t s�rget� afro-amerikai intellektusok f�lt�kenyen tekintettek Garvey egyre n�pszer�bb szervezet�re. 1917-ben Garvey egykori szocialista �s kommunista t�rsaival New York-ban megalap�totta az els� Jamaic�n k�v�li szervezet is, a sz�z ember�letet k�vetel� St. Lous-i faji zavarg�s pedig nagy l�k�st adott a mozgalom tov�bbi t�rnyer�s�nek: 1920-ban a szervezet tagjainak sz�ma el�rte a n�gy milli�t.

Garvey szent meggy�z�d�ssel hitte, hogy a feket�knek �j otthonra van sz�ks�g�k, ez�rt meghirdette a Lib�ria-programot, azonban a koll�giumok, egyetemek, vasutak �s ipari l�tes�tm�nyek �p�t�s�t mag�ba foglal� v�llalkoz�st rossz szemmel n�zt�k az �rdekeiket f�lt� eur�pai hatalmak �s a lib�riai elit is, a terv �gy hamarosan k�tba esett. A f�radhatatlan Garvey azonban fut�szalagon gy�rtotta a feket�k �gy�t felkarol� kezdem�nyez�seket. T�bbek k�z�tt az � nev�hez f�z�dik a N�ger Gy�rak V�llalata, egy fekete ortodox egyh�z megalap�t�sa, az UNIA sz�cs�vek�nt funkcion�l� Negro World szerkeszt�se �s a Black Star (a fekete csillag Gh�na z�szlaj�n is megtal�lhat�, Kwame Nkrumah eln�k pedig a nemzeti labdar�g� csapatot nevezte el �gy) haj�z�si r�szv�nyt�rsas�g elind�t�sa.

Az ut�bbi v�llalkoz�sa k�r�l kialakult anom�li�k miatt Garveyt �t �vre el�t�lt�k, azonban az �t�let fel�lvizsg�l�sa ut�n Jamaic�ba deport�lt�k a vezet�t. Garvey a p�nafrikanizmus m�sik atyj�val, W.E.B. Du Boisszal is �sszeakasztotta a bajsz�t (a tud�s a „n�ger fajra leselked� legnagyobb vesz�lynek”, „alacsony, cs�nya, k�v�r embernek” tartotta Garveyt), a k�t vezet� ugyanis nem volt k�pes d�l�re jutni a „Vissza Afrika” k�rd�s�ben (Garvey minden sz�nes b�r�t vissza akart k�lt�ztetni Afrik�ba, m�g Du Bois azt vallotta, hogy a feket�k saj�t elhat�roz�suk szerint cselekedjenek).

A t�bbnyire kudarccal v�gz�d�tt kereskedelmi v�llalkoz�sai ut�n Garvey a Nemzetek Sz�vets�g�n�l is pr�b�lkozott a N�metorsz�gt�l elvett gyarmatok visszaszerz�se �rdek�ben - sikertelen�l. Az 1940-ben elhunyt vezet� azonban a p�nafrikanizmus egyik megteremt�jek�nt vonult be a t�rt�nelembe, aki el�tt olyan nagys�gok r�tt�k le kegyeiket, mint Martin Luther King, aki azt mondta r�la: „n�gerek milli�inak adta meg m�lt�s�guk �rz�s�t.”