Az amerikai szen�tus szerecsenmosdat�sa a leg�jabb m�rf�ldk� a rabszolgas�g t�rt�net�ben: id�n j�niusban sz�letett meg a t�rv�ny, amely milli�k meghurcol�sa �s nyomorba d�nt�se miatt k�veti meg az afrikaiakat.

A tizen�t�dik sz�zad k�zep�t�l kezdve Afrika is bekapcsol�dott a rabszolga-kereskedelem v�rkering�s�be, aminek k�vetkezt�ben a fekete kontinens popul�ci�ja fokozatosan apadt, Eur�pa pedig learatta ennek bab�rjait. Kezdetben ez csak az eur�pai kontinensen m�r meglev� emberkereskedelmet eg�sz�tette ki; sz�nes b�r�ek a 15. sz�zad el�tt is el�rt�k Eur�p�t, s a vil�g t�bbi r�sz�n – �gy a K�zel-Keleten – is felbukkantak. A transzatlanti kereskedelem nyit�nya Portug�lia felemelked�s�hez k�thet�, a luzit�nok ugyanis kiterjedt haj�z�si ismeretek birtok�ban, az �ce�nok megh�d�t�sa ut�n kezdt�k felfedezni Afrika szubszaharai r�sz�t, s indultak el a nyugati part kizs�km�nyol�s�ra.



A 16. sz�zad elej�n az elhurcolt fekete b�r�ek �rkez�se miatt Lisszabon n�pess�g�nek t�z sz�zal�ka rendelkezett m�r afrikai felmen�vel. A spanyolok 1503-ban sz�ll�tott�k az els� rabszolg�t Eur�p�b�l az �jvil�gba, s 1518-ra az els� foglyokat m�r k�zvetlen�l a fekete kontinensr�l haj�ztatt�k be, legt�bbj�ket Nyugat-Afrik�b�l: Szeneg�lb�l, Beninb�l, Kamerunb�l, Nig�ri�b�l �s Angol�b�l – a nyugati ter�letek a 19. sz�zad els� fel�ben annyi rabszolg�t biztos�tottak az �jvil�gnak, mint az �sszes t�bbi afrikai r�sz egy�ttv�ve. H�rom v�ros, Bonny, Whydah �s Luanda kik�t�je felelt szinte kiz�r�lagosan a kereskedelem�rt.

A t�rt�n�szek k�z�tt �jra �s �jra kit�r a fekete kontinensr�l er�szakkal elszak�tott rabszolg�k k�r�li sz�mh�bor�: egy a kilencvenes �vek v�g�n k�sz�lt kutat�s sz�mukat 10-11 milli�ra teszi, akik k�z�l k�r�lbel�l m�sf�l milli�nyian haltak er�szakos halt a haj�kon – ahol az emberek egym�s hegy�n-h�t�n, �sszel�ncolva, lemeztelen�tve �ltek – kit�rt l�zad�sok k�vetkezt�ben, vagy veszett oda az embertelen k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben az �tlagosan k�t h�napig tart� �t sor�n. A haj�k l�tsz�m�nak negyede gyermek volt, amely ar�ny egyetlen 20. sz�zad el�tti migr�ci�s folyamat statisztik�j�val sem m�rhet� �ssze. Az 1867-ig (amikor az utols� transzatlanti haj� �rkezik meg Braz�li�ba), h�rom �s f�l �vsz�zadig tart� kereskedelemb�l a portug�lok/brazilok (akik m�r az 1850-es �vekben kezdik feltart�ztatni a rabszolg�kat sz�ll�t� haj�kat) vett�k ki a legnagyobb r�szt a maguk 5,8 milli� rabszolg�j�val; �ket k�vetik a britek (3,2 milli�) �s a franci�k (1,3 milli�)

Az "afrikai holokauszt" (szuah�li nyelven maafa) t�bbek k�z�tt az�rt is volt sorscsap�s a fekete kontinens sz�m�ra, mert az emberi er�forr�st�l megfosztott f�ldr�sz a 16. sz�zad el�tt gazdas�gi �s t�rsadalmi �rtelemben is felvette a versenyt Eur�p�val: Mali kir�lys�ga a 14. sz�zadban p�ld�ul nagyobb volt Nyugat-Eur�p�n�l �s a vil�g egyik leggazdagabb �llam�nak tartott�k.



A t�rt�n�szek k�z�l n�h�nyan azt �ll�tj�k, hogy abban az id�ben a rabszolgas�g helyi jelleg� volt, s azt az Eur�p�b�l sz�rmaz� ig�ny tette szervezett�. Az afrikaiak rendszerint b�ntet�sb�l, csal�di ad�ss�g t�rleszt�s�nek elmarad�sakor, vagy hadifogolyk�nt v�lhattak rabszolg�v�: az eur�pai gyarmatos�t�k �ltal k�n�lt �lvezeti �s haszn�lati cikkek pedig tov�bbi �szt�nz�st adtak a szervezetlen form�j� kereskedelem int�zm�nyes�t�s�re.

A cukorb�l, te�b�l �s k�v�b�l sz�rmaz� profit volt a h�romsz�g� (Eur�pa, Afrika, Amerika) kereskedelem mozgat�rug�ja, amelyben sz�mos prominens ember is �rdekelt volt: p�ld�ul Sir Robert Rich (Warwick gr�fja) virginai �ltetv�nyek tulajdonosa volt. Rich volt a brit Guineai �s Benini Kalandorok t�rsas�g�nak egyik alap�t�ja. 1632-ben I. K�roly londoni keresked�knek adott enged�lyt a Nyugat-Afrik�b�l elhurcolt emberek Amerik�ba val� sz�ll�t�s�ra. A h�romsz�g� kereskedelem sor�n el�sz�r k�zm�ves term�kek ker�ltek Afrik�ba, ahonnan rabszolg�kat vagy m�s ’�rucikkeket’ sz�ll�tottak Amerik�ba, illetve a karibi t�rs�gbe, innen pedig cukor, doh�ny, rum, rizs, gyapj� �rkezett Eur�p�ba.