A Nemzeti Lev�lt�r akt�ib�l megtudhatjuk, hogy James Callaghan munk�sp�rti minisztereln�k�t 1977 augusztus�ban t�j�koztatt�k arr�l, hogy a Kalah�ri-sivatag egyik titkos tesztk�zpontj�ban bombarobbant�s k�sz�l. A vezet�nek �rt lev�l igencsak szem�lyes hangv�tel�, �s azt szem�lyesen Leonyid Brezsnyev p�rtf�titk�r �rta al�.

A titkos helysz�nt alig egy h�ttel kor�bban fedezte fel Vastrapban, a d�l-afrikai-botswanai hat�ron egy titkos szovjet k�mm�hold. A fot�kon l�that�, f�ldalatti l�tes�tm�nyekre utal� nyomok alapj�n egy�rtelm� volt, hogy ott tesztrobbant�sra k�sz�lnek. �rdekess�g, hogy ugyanazt a helysz�nt k�t amerikai k�mm�hold is megtal�lta, �m �k nem siettek inform�lni err�l sz�vets�ges�ket, �s az inform�ci�kat csak p�r nappal a Brezsnyev-lev�l ut�n k�z�lt�k az angolokkal.

Az augusztus 8-�n �rt level�ben Brezsnyev egy „kiemelt fontoss�g� �gyre” h�vta fel Callaghan figyelm�t. Ezzel azt szerette volna el�rni, ha a britek nyom�st gyakoroln�nak a pretoriai korm�nyzatra, hogy azok azonnal �ll�ts�k le a programot; r�ad�sul ez nem csak az aktu�lis robbant�sra, hanem a tejes d�l-afrikai atomprogram befejez�s�re vonatkozott volna. A lev�l oldal�ra vetett feljegyz�sb�l azt tudhatjuk meg, hogy Callaghant is meglepte az aj�nlat: „szeretn�k egy eligaz�t�st, hogy ezt mik�nt kezelj�k” – vetette pap�rra.

A briteket az�rt is lepte meg a bejelent�s, mert egy kor�bbi, febru�ri h�rszerz�si tal�lkoz�n m�g kiz�rt�k a d�l-afrikai atomprogram l�tez�s�t. Akkor azt �llap�tott�k meg, hogy ha az apartheid korm�nyzat egy atomfegyver kifejleszt�se mellett is d�ntene, az j�val t�bb id�t venne ig�nybe. Ez a tal�lkoz�r�l k�sz�tett, „UK Eyes A - Delicate Source” feljegyz�s szerint legal�bb h�rom �vet venne ig�nybe. Az amerikai h�rszerz�s �gy t�nik j�val felk�sz�ltebb volt: egy 1983-ban k�zz�tett jelent�s arr�l tan�skodik, hogy �k m�r 1973-ban tudtak arr�l, hogy Pretoria atomfegyvert �p�t, amellyel a szovjet h�tter� afrikai �llamokat tartan�k vissza b�rmilyen agresszi�t�l.

A Brezsnyev-lev�l hatalmas diplom�ciai botr�nyhoz vezetett: Callaghan els�k�nt Jimmy Cartert h�vta fel az �gyben, �s akkor az angolok m�r azt is tudni v�lt�k, hogy a sz�ks�ges felszerel�st �s szakembereket a n�metek ny�jtott�k az afrikai �llamnak. Emellett az MI6 abban is biztos volt, hogy a franci�k �s az amerikaiak is �rintettek lehetnek az �gyben. Az Egyes�lt �llamok sz�mon k�rte D�l-Afrik�t, akik azonban tagadtak mindenfajta nukle�ris tesztet. Az amerikai h�rszerz�s k�s�bb az izraeli k�zrem�k�d�st is lehets�gesnek tartotta, akik szint�n m�ig titokzatos m�don, val�sz�n�leg az angol atomfegyverek terveinek ellop�sa �tj�n jutottak nukle�ris eszk�zh�z.

Az �gy ekkor holtpontra jutott, ami a szovjet felet tov�bb nyugtalan�totta. Ezt jelezte Brezsnyev 1978. m�rcius 4-�n meg�rt m�sodik levele, amelyben arr�l �rtes�tette Callaghant, hogy az afrikai �llam egy m�sodik teszt helysz�n�t k�sz�ti el�. A h�rszerz�s mem�ja szerint ezt sem meger�s�teni, sem c�folni nem lehetett.

Arra pedig csak k�s�bb der�lt f�ny, hogy az oroszok jogosan agg�dtak: Pretoria h�t, hirosimai hat�erej� atomfegyvert k�sz�tett, amelyeket csak 1990-91-ben szereltek le. A Vastrapn�l �p�tett l�tes�tm�nyeket 1978-ban amerikai nyom�sra betonnal z�rt�k le, a program azonban val�sz�n�leg nem �rt v�get: a Prince Edward szigetekn�l 1979 szeptember�ben egy ismeretlen eredet� nukle�ris robbant�s nyomait �szlelt�k. B�r a r�szletek a hom�lyba vesznek, vannak, akik a mai napig �gy gondolj�k, hogy akkor egy k�z�s izraeli-d�l-afrikai tesztrobbant�sra ker�lhetett sor.