A korai emberi migr�ci�ban jelent�s szerepet j�tsz�, sivatagos ter�let� mediterr�n orsz�gban a mai napig nagyon sok ismeretlen prehisztorikus, �- �s k�z�pkori lel�hely lehet a f�ld alatt - �ll�tja a korm�nyzat. Az �vtizedek �ta tart� nyugati szankci�k azonban nem tettek j�t L�bi�nak: a turizmus �vente alig p�r sz�zezer emberre cs�kkent, mik�zben a szomsz�dos Egyiptomot �vente legal�bb nyolc milli�an keresik fel.

Giuma Anag, a korm�nyzat r�g�szeti hivatal�nak vezet�je szerint Jap�nt�l az Egyes�lt �llamokig t�rt karokkal fogadj�k a vil�g vezet� r�g�szeit, �s a vil�g �sszes vezet� egyetem�nek kutat�it is sz�vesen l�tn�k. A r�g�szet ugyanis mostan�ig igencsak mostohaszerepben volt az orsz�gban: Kadhafi 1969-es hatalomra ker�l�se ut�n az iszl�m szocialista forradalom alatt h�tt�rbe szor�tottak minden hasonl� tev�kenys�get, b�r a munk�latok nem �lltak le teljesen. Egyes k�lf�ldi misszi�k tov�bb dolgozhattak, �s �k m�g ezalatt is jelent�s tudom�nyos felfedez�seket tettek.

Az alacsony n�pess�gnek �s a sz�raz kl�m�nak k�sz�nhet�en L�bia r�g�szeti eml�kei t�bb�-kev�sb� �rintetlenek maradtak. A t�rt�n�szek szerint a mai sivatag egykor gazdag szavanna volt, ahol olyan k�z�ss�gek �ltek, amelyek t�rt�net�t ma alig ismerj�k. L�bia ter�let�n ugyanis az els� emberek 60 ezer �vel ezel�tt jelentek meg, amikor a Homo sapiens Afrika fel�l elindult Eur�pa fel�.

Az �korban a jelent�sebb civiliz�ci�k mindegyike megh�d�totta a partvid�ket, �gy f�n�ciaiak, g�r�g�k, r�maiak, karth�g�iak, majd k�s�bb az oszm�nok is jelent�s v�rosokat �p�tettek. Az els� r�g�szeti felt�r�sokra az 1930-as �vekben ker�lt sor, amikor a fasiszta Olaszorsz�g telepesei az �kori r�mai jelenl�t bizony�t�s�ra, illetve az olasz kultur�lis dominancia al�t�maszt�sa �rdek�ben dolgoztak a ter�leten.

Az elm�lt �vek legjelent�sebb felt�r�sai sor�n az olaszorsz�gi Cassino Egyetem kutat�i a korai k�korszak emberi tev�kenys�g�nek nyomaira bukkantak, m�g m�s olasz kutat�k az orsz�g d�li r�sz�n tal�lhat� sziklak�peket elemezt�k. Az Andre Laronde vezette csoport Apollonia g�r�g kik�t�j�ben dolgozott, m�g egy szic�liai csoport egy 17. sz�zadi velencei hadihaj�, a Tigris roncs�t t�rja fel a partok ment�n. A kutat�k igazi �lma azonban az i.e. 2. �vezred part menti telep�l�seinek megtal�l�sa lehet, az ugyanis bebizony�thatja, hogy az ott �l�k a kr�tai civiliz�ci�val kereskedhettek.

A korm�nyzat a felfedez�sek n�vekv� sz�m�val szeretn�, ha megn�ne a turist�k sz�ma, azt azonban nem t�mogatj�k, hogy a l�togat�sz�m n�veked�se m�r vesz�lyt jelentsen ezekre a helysz�nekre.