A rabszolga tulajdonosokat m�r k�rp�tolt�k

Anglia, mint a vil�g m�helye a nemzetk�zi rabszolga-kereskedelem hatod�t kitev� 3,25 milli� afrikai rabszolg�t kapta megtermelt �rui�rt cser�be. A nyugat-indiai �s amerikai �ltetv�nyekre sz�ll�tott embert�meg �letben maradt r�sze alapozta meg a szigetorsz�g 19. sz�zadi gazdags�g�t. A rabszolgas�g t�rt�nete sz�mos vonatkoz�sban m�ig ismeretlen, ugyanakkor mindenki sz�m�ra j�l l�that� �s �rz�kelhet�. Jelen van minden nagy angliai �p�letben: az ipari forradalom gy�raiban, a malmokban �s rakt�rakban, az impoz�ns keresked�h�zakban, templomokban, bankokban. A Bank of England �s a Barclay eredete �pp�gy a rabszolgas�gban gy�kerezik, mint a National Gallery, a Parlament, vagy London dokkjai, Bristol �s Liverpool v�rosi l�tk�pe. S ott van a mindennapi fogyaszt�si cikkekben is: a cigarett�ban, a k�v�ban �s a cukorban.
 

Megeml�kez�sek a F�ld k�r�l: ki�ll�t�s Fokv�rosban

A rabszolgas�g jelens�ge a 18. sz�zadi h�tk�znapi britek sz�m�ra azonban kor�ntsem volt k�zismert. Az emberek csak annyit l�ttak, hogy bizonyos term�kek elhagyj�k London, Bristol, Liverpool, Lancaster �s Whitehaven kik�t�it, majd n�h�ny h�nap m�lva m�s �ruk �rkeznek ugyanoda. A kegyetlen "k�ztes szakaszt", amikor a rabszolg�kat Nyugat-Afrik�b�l Nyugat-Indi�ba sz�ll�tott�k, senki sem emlegette.

Nem csoda h�t, hogy az �let�t a rabszolga-kereskedelem elt�rl�s�nek szentel� abolicionista Thomas Clarksonnak 35 ezer m�rf�ldet kellett megtennie l�h�ton, hogy meg tudja �rni a t�rt�netet. 20 ezer tenger�sszel besz�lt, hogy bizony�t�kot szerezzen a d�nt�shoz�k meggy�z�s�re, akik k�z�l a legbefoly�sosabb William Wilberforce volt. A k�t f�rfi 1787 elej�n tal�lkozott egym�ssal Kestonban (Kent) egy mag�nvacsor�n. Az est v�g�re Wilberforce, parlamenti k�pvisel�, t�mogat�s�r�l biztos�totta Clarksont.

Az idei "Wilberfest" azonban figyelmen k�v�l hagyja a t�rt�net nagy r�sz�t. Mik�zben ugyanis Wilberforce reformj�t m�ltatj�k, elsiklanak az afrikai �s angol munk�sok szerepe f�l�tt. Nem eml�tik meg, hogy a rabszolga-kereskedelmet az�rt lehetett elt�r�lni, mert gazdas�gi �s politikai szempontb�l is ez volt �sszer�, �s hogy a rabszolgas�g megsz�nt�vel nem a rabszolg�k kaptak 20 milli� fontnyi k�rtalan�t�st, hanem a tulajdonosaik.

"Nem t�rt�nt igazi bocs�natk�r�s, csup�n sajn�lkoz�s. A nyugat-indiai rabszolgal�zad�sok szerepe sem kapott megfelel� elismer�st. Ha valakinek hat h�velyknyi m�lyen a h�t�ba v�gnak egy k�st, majd k�t h�velykkel visszah�zz�k, az m�r el�g ok az �nnepl�sre?"

- tette fel a k�rd�st Dr. Hakim Adi, afrikai t�rt�nelemmel foglakoz� oktat� a Middlesex Egyetemen.

A kir�lyn� is eml�kezett

Az 1807-es rabszolga-kereskedelmet elt�rl� t�rv�ny el�tt p�r �vtizeddel az afrikaiak m�r sikerrel agit�ltak a szabads�guk mellett. Ennek cs�cspontj�t Lord Mansfield 1772-es ediktuma jelentette, amely enged�lyezte az afrikaiaknak, hogy Angli�ba menjenek, �s sz�t emeljenek a rabszolga-kereskedelem ellen. Magukat "Afrika fiainak" nevezt�k, �s k�zt�k volt Olaudah Equiano �s Ottobah Cugoano is, akik legal�bb olyan fontosak, mint az angol abolicionist�k. Equiano �t �v alatt beutazta Angli�t, r�szleteket olvasott fel �n�letrajz�b�l, amelyben r�szletesen le�rta a rabszolgasz�ll�t� haj�kon �s az �ltetv�nyeken uralkod� rettenetes viszonyokat.

Birminghamben besz�dei k�zvetlen hat�ssal voltak a helyi rabszolgaellenes mozgalom tagjaira, mint p�ld�ul Joseph Sturge, Josiah Wedgwood �s Erasmus Darwin tev�kenys�g�re. De Birmingham nem csak err�l volt nevezetes: itt k�sz�tett�k a l�bvasakat �s a fegyvereket, amelyek a kereskedelem hat�konys�g�t n�velt�k.

Erk�lcsi k�teless�g a kegyetlens�gnek ellen�llni

Cugoano 1772-ben nyerte el a szabads�g�t, majd megjelentette a Gondolatok �s v�lem�nyek a gonosz �s b�n�s rabszolgas�gr�l �s az emberekkel val� kereskedelemr�l c�m� m�v�t, amelyben megc�folta a rabszolgas�got v�delm�kbe vev�k n�zeteit. � volt az els� angol nyelv� �r�, aki kijelentette, hogy a rabszolgas�gba tasz�tott feket�knek nem csak erk�lcsi joguk van az ellen�ll�sra, de az erk�lcsi k�teless�g�k is.
 

A brit rabszolga-kereskedelem - �s k�s�bb a rabszolgas�g - elt�rl�s�ben egy m�sik, m�ltatlanul elfeledett csoportnak is szerepe volt: az angol munk�sok milli�inak. 1787-ben 10 ezer manchesteri - a f�rfi lakoss�g k�tharmada - �rt al� egy pet�ci�t a rabszolgas�g ellen. Az asszonyok bojkottot hirdettek a cukorra, �s 1792-re 400 ezer angol utas�totta el a rabszolg�k �ltal termelt cukor fogyaszt�s�t.

Az 1820-as �vekben �s k�s�bb is az orsz�g �szaknyugati r�sze j�tszotta a legnagyobb szerepet a rabszolgas�g elt�rl�s��rt ind�tott mozgalmakban. T�bb felszabad�tott rabszolga is j�rt el�ad�k�r�ton Boltonban �s Oldhamben. Meglehet, szeg�nyes k�r�lm�nyeik �s alacsony munkab�r�k miatt a helyi munk�sok el tudt�k k�pzelni azokat a rettenetes k�r�lm�nyeket, amelyeket a feket�knek el kellett szenvedni�k, �s sz�mos pet�ci�t �rtak al� a rabszolgas�g elt�rl�se �rdek�ben.

A rabszolgas�g elt�rl�s�nek l�that� �r�ks�ge is k�r�lvesz minket. Amikor az amerikai gyapotszed�ket felszabad�tott�k, a lancashire-i malmok termel�se �sszeomlott �s ezrek vesz�tett�k el a munk�jukat. A korm�ny Boltonban h�rom nagy projektet hozott l�tre a munkan�lk�liek sz�m�ra: a Queen's Park �s a Cotton Famine Road �p�t�s�t, valamint a Croal foly� alj�nak kik�vez�s�t. James Watkins, aki kor�bban maga is rabszolga volt, Boltonba k�lt�z�tt. Sz�ll�sad�ja egy nyomd�sz volt, aki beleegyezett, hogy kinyomtatja az �n�letrajz�t, amely ma a m�zeumban tal�lhat�.

A v�ros �jonnan l�trehozott s�t�ny�n (Dark Secrets Walk) malmok fal�ra festett afrikai alakok l�that�k. A Preston's Harris M�zeumban olyan t�rgyakat �riznek, amelyek a maguk idej�ben igen hat�sosak voltak: p�ld�ul egy 1787-b�l sz�rmaz� t�rdel� alakot, egy l�ncra vert rabszolg�t �br�zol� �rmet, amelyen a k�vetkez� szavak olvashat�k: "�n nem vagyok ember �s testv�r?" Ez az �br�zol�s lett a rabszolga-kereskedelem megsz�ntet�s��rt k�zd� t�rsas�g (Society for the Abolition of the Slave Trade) embl�m�ja.

A t�nyleges esem�nyeket figyelembe v�ve a mostani �nnepi hangulat nem igaz�n hely�nval� - figyelmeztetnek az angol lapok. Szerint�k ugyanis a t�rt�nelem gondos tanulm�nyoz�sa, gondolkod�s, n�mi sz�gyenkez�s �s egy kev�s j�v�t�tel lenne megfelel�. De ahogy a rabszolgas�g ellen k�zd� nemzetk�zi szervezetek eml�keztetnek r�, a rabszolgas�gnak m�g ma sincs v�ge: mintegy 12 milli� embernek kell elszenvednie szerte a vil�gon.