D�n gyarmatb�l az els� afrikai k�zt�rsas�g

ter�let: 238 ezer km2 n�pess�g: k�zel 20 milli� n�pcsoportok: akan, moszi, eve f�v�ros: Accra p�nznem: cedi

A nyugat-afrikai partvid�k a XIII. sz�zadt�l az Asanti Birodalom r�sze, de a Guineai-�b�l mellett tal�lhat� 400 kilom�teres tengerpartja a fantik kez�n volt. A portug�lok 1471-ben fedezt�k fel a ter�letet �s Aranypartnak (Gold Coast) nevezt�k el. A tengerparton a XV. sz�zadt�l fel�p�tett 40 er�d �s v�r ma a vil�g�r�ks�g r�sze.

A XVI. sz�zadt�l angolok, hollandok, n�metek, d�nok hoztak l�tre keresked�telepeket, �s f�leg rabszolga-kereskedelemmel foglalkoztak eg�szen annak 1807-es betilt�s�ig. A XVIII. sz�zadban �vente mintegy 10 ezer rabszolg�t hurcoltak innen Amerik�ba. A fantik, majd az asantik ellen�ll�s�nak lever�se ut�n 1874-ben brit koronagyarmat lett, de az asantikat csak 1901-ben h�d�tott�k meg teljesen. 1922-ben az egykori n�met gyarmatk�nt ismert Tog�t Gh�n�hoz csatolt�k. 1957. m�rcius 3-�n Gh�na volt az els� afrikai brit gyarmat, amely kiv�vta f�ggetlens�g�t a Brit Nemzetk�z�ss�gen bel�l (az orsz�g a Niger-vid�k k�z�pkori birodalm�r�l kapta a nev�t).

Minisztereln�ke, Kwame Nkrumah lett, aki 1960. j�lius 1-j�n az akkor kiki�ltott k�zt�rsas�g �l�re ker�lt. Tog� kiv�lt Gh�n�b�l �s �n�ll� lett. Nkrumah eln�k hatalm�t 1966-ban jobboldali katonai puccs d�nt�tte meg, majd k�l�nb�z� politikai ir�nyzat� katonai �s polg�ri korm�nyzatok v�ltogatt�k egym�st. 1981 utols� napj�n Jerry Rawlings sz�zados, a 1979-es v�laszt�sok eredm�nyek�nt hivatalba ker�lt Hilla Limannt�l vette �t er�szakkal a hatalmat. A p�rtokat betiltott�k, az alkotm�nyt hat�lyon k�v�l helyezt�k. Csak 1992-ben enged�lyezte �jra a politikai p�rtok m�k�d�s�t az orsz�gban.

J�llehet sorra f�ggetlenn� v�ltak egykori gyarmattart�ikt�l, a fekete kontinens orsz�gainak t�bbs�g�re az�ta is katonai diktat�r�k, politikai elnyom�s �s gazdas�gi k�osz a jellemz�. Nem kiv�tel ez al�l Gh�na sem, m�g ha sz�mos puccsot k�vet�en h�t �vvel ezel�tt els� �zben itt ker�lt sor demokratikus �s b�k�s korm�nyv�lt�sra. Mindez persze kev�s volt ahhoz, hogy felsz�molja a ma is mindennapos, t�meges m�ret� �hez�st.

Gh�na els� �llamf�je: Kwame Nkrumah

Kwame Nkrumah, Gh�na els� �llamf�je olyan p�nafrikai hatalomr�l �lmodott, amely v�gleg megszabad�tja a feket�ket a feh�r embert�l val� f�gg�s�gt�l. Mai ut�da, John Kufuor m�r att�l is boldog lenne, ha orsz�ga k�pes volna �tugrani a szeg�nyek �s a k�z�poszt�ly k�z�tti szakad�kot; ek�zben Gh�na v�rosokban �l� szeg�nyei arr�l �lmodoznak, hogy �lland� munk�juk van, �s este hazat�rve m�k�d�k�pes v�zvezet�k �s �ramszolg�ltat�s fogadja �ket otthonukban. Amikor 1957-ben elnyerte a f�ggetlens�get, Gh�na adta a F�ld�n b�ny�szott arany�rc 10 sz�zal�k�t; egy f�re jut� brutt� hazai �sszterm�ke (GDP) megegyezett D�l-Korea mutat�j�val. Ma a kelet-�zsiai orsz�gban egy lakosra 16 ezer doll�rnyi GDP esik, m�g Gh�n�ban mind�ssze 550 doll�r.

Gh�na f�v�ros�ban, a tengerparton fekv� Accr�ban mindennaposak az �ramsz�netek. J� p�lda volt erre a h�tf�i "blackout", amelynek k�vetkezt�ben �tmenetileg s�t�ts�gbe borult m�g a rep�l�t�r is, eln�m�tva a keddi f�ggetlens�gi �nnepre �rkez� magas rang� k�lf�ldi vend�gek k�sz�nt�s�re felsorakozott zenekart. Accra 1,8 milli� lakosa k�z�l t�bb t�zezernek az otthon�ban nincs vezet�kes v�z; v�dr�kben, marmonkann�kban cipelik haza a vizet a k�zt�ri kutakb�l.

T�rzsi felhangokt�l sem mentes politikai megosztotts�g

A Gh�na �jabb kori t�rt�net�t alak�t� jelent�sebb szerepl�k k�z�l t�bben bojkott�lj�k a keddi �nneps�get. A t�volmarad�k k�z�tt van a n�hai Nkrumah p�rtj�nak, a N�pi Konvenci� P�rtj�nak sz�mos neves tagja, akik azt �ll�tj�k, hogy a mai Gh�na nem tiszteli kell�k�ppen az �llamalap�t� eln�k politikai �r�ks�g�t. Nem lesz ott egyetlen megeml�kez�sen sem a kor�bbi puccsvez�r, majd eln�k Jerry Rawlings, akit Kufuor tavaly azzal v�dolt meg, hogy �jabb �llamcs�nyt k�sz�t el�. Rawlings h�tf�n kijelentette: Gh�n�t minden szinten el�nti a korrupci�, mik�zben az orsz�g elmulasztotta a val�di halad�st k�n�l� lehet�s�geket; minden�tt jelen van a nepotizmus, a tribalizmus (azonos t�rzsbeliek �sszej�tsz�sa), �s nem ritk�k a politikai h�tter� k�nz�sok �s gyilkoss�gok.

H�ress� v�lt f�ggetlens�gi nyilatkozat�ban Nkrumah 50 �vvel ezel�tt lesz�gezte: "Ma egy �j afrikai l�pett a vil�g sz�npad�ra, �s ez az afrikai k�sz megv�vni a maga harc�t, hogy megmutassa: a fekete ember igenis k�pes k�zbe venni a maga �gyeit." Meggyõzõd�se volt, hogy a nemzeti f�ggetlens�g nem elegendõ, �s sok energi�t fektetett az egyes�tett Afrika lehetõs�g�nek keres�s�be. Ugyanakkor a be nem avatkoz�s elv�re hivatkozva szemet hunyt a tag�llamokban zajl� v�res esem�nyek felett, j�v�hagyta, hogy despot�k kizs�km�nyolj�k orsz�gukat �s elnyomj�k az afrikaiakat.

Nkrumah �tfog� iparos�t�sba �s k�l�nb�z� luxusberuh�z�sokba kezdett, sz�mtalan �llami tulajdon� gy�rat l�tes�tett, bevezette az ingyenes oktat�st �s eg�szs�g�gyi ell�t�st. Sz�les k�r� korrupci�val k�s�rt terveinek megval�s�t�s�hoz Nkrumah egyre ink�bb a diktat�rikus eszk�z�kh�z folyamodott. Politikai ellenfeleit b�rt�nbe vetette, s Gh�n�t egyp�rtrendszer� �llamm� nyilv�n�totta. Azzal �rvelt, hogy a politikai pluralizmus t�rzsi t�r�svonalak ment�n osztja meg az orsz�got.
 

V�g�l 1966-ban katonai puccsal megbuktatt�k - ez volt az �jkori Afrika t�rt�net�ben a m�sodik �llamcs�ny, amelyet k�s�bb puccsok tucatjai k�vettek szerte a f�ldr�szen. Az �nk�nyuralom �vtizedei ut�n az 1979-ben szint�n �llamcs�ny �tj�n hatalomra ker�lt Jerry Rawlings �ll�totta helyre a demokr�ci�t: 1992-ben �ltal�nos v�laszt�sokat �rt ki, s azokat meg is nyerte - csak�gy, mint a n�gy �vvel k�s�bbi �jabb szavaz�st. Az ut�bbi v�laszt�sokon �ppen a jelenlegi �llamf�t, Kufuort gy�zte le. Mivel az alkotm�ny csak k�t eln�ki megb�zat�st enged�lyez, Rawlings 2000-ben �tadta a hatalmat az abban az �vben lezajlott v�laszt�sokon diadalmaskod� Kufuornak.

Rawlings a gazdas�g liberaliz�l�s�val lassan, fokozatosan jav�tani tudott az orsz�g helyzet�n: 1990-ben Gh�na lakoss�g�nak t�bb mint a fele a szeg�nys�gi szint (napi 1 doll�rnak megfelel� j�vedelem) alatt �lt. A Vil�gbank adatai szerint 2006-ra ez a sz�m 37 sz�zal�kra cs�kkent.