A vil�gbajnoki nyit� m�rk�z�sek t�rt�net�nek egyik legnagyobb meglepet�se volt, amikor 1990-ben a Maradona-f�le c�mv�d� argentinok beleszaladtak az enerv�lt j�t�kukat p�ld�sam megb�ntet� Kamerunba, amely b�r els�sorban Milla „ap�r�l" �s az angolok elleni dr�mai negyedd�nt�j�r�l maradt eml�kezetes, az�rt m�r a bemutatkoz�s�val is jelezte: att�l fogva a legnagyobbaknak is sz�molniuk kell vele – �s az afrikai kontinens mindenkori legjobbjaival.

Nem a legkedvez�bb el�jelekkel k�sz�lt h�sz esztendeje a vil�gbajnok Argent�na a Kamerun elleni nyit� m�rk�z�sre. Most nem arra gondolunk, hogy nyolc �vvel kor�bban – szint�n c�mv�d�k�nt – k�nos veres�get szenvedett a „magyaros" csoportban Belgiumt�l, hanem hogy a csapat labdarug�it t�bb kisebb s�r�l�s mellett a felk�sz�l�s hajr�j�ban influenzaj�rv�ny is s�jtotta, aminek nem kevesebb mint f�l tucat j�t�kos esett �ldozat�ul. A hat bel�zasodott futballista k�z�tt volt az egy�ttes �sza, Diego Maradona is, akinek nyilatkozat�b�l a gondok ellen�re is �radt az optimizmus.

„Nem �lhetek a sz�p eml�kekb�l, m�r alig v�rom a kezd�r�g�st. J� er�ben �rzem magam, kell�en felt�lt�dtem, �s s�lyprobl�m�im sincsenek" – mondta a harminc�ves vil�gszt�r, a mexik�i vb els� sz�m� h�se.

A nagyszab�s� �s sz�npomp�s megnyit�-�nneps�g 1990. j�nius 8-�n az �jj�var�zsolt mil�n�i Giuseppe Meazza Stadionban, a legend�s San Sir�ban zajlott, melynek d�szp�holy�ban persze ott volt sz�mos �llameln�k, korm�nyf� �s a FIFA eg�sz vez�rkara is. A k�t egy�ttes a k�vetkez� �ssze�ll�t�sban j�tszott: Pumpido – Lorenzo, Sim�n, Ruggeri (Caniggia, 46.), Fabbri – Basualdo, Batista, Burruchaga, Sensini (Calder�n, 69.) – Balbo, Maradona, illetve N'Kono – Tataw, Kunde, Massing – Makanaky (Milla, 82.), Ebwelle, M'Bouh, M'Fed� (Libiih, 66.), Kana Biyik, N'Dip – Omam Biyik.

�t vil�gbajnok (Pumpido, Ruggeri, Batista, Burruchaga, Maradona) id�zte az 1986-os Mundialt, m�g a m�sik oldalon – j�val kisebb pedigr�vel – 11 �benfekete „szobor" �llt harcra k�szen. Az afrikaiak m�r az elej�n f�l�nyes (olykor f�l�nyesked�) technikai megold�sok t�mkeleg�t mutatt�k be. L�that�an kedv�k telt abban, hogy gyakori labdakeresg�l�sre k�nyszer�tett�k az argentinokat. Ked�lyes focifiloz�fi�jukba az is t�k�letesen beleillett, hogy k�tpercenk�nt adt�k el a labd�t, lehet�s�ghez juttatva ezzel az �lland� ritmus- �s helyezked�si zavarokkal k�szk�d� vb-c�mv�d�t.

Makanaky azt�n egyre t�bb z�rzavart okozott jobb oldali megvillan�saival. A keret fel�hez hasonl�an Franciaorsz�gban l�gi�skod� k�z�pp�ly�s – aki a selejtez�k�n �sszesen 95 percet szerepelt... – felismerte, hogy az argentinok �gyetlen�l id�z�tett v�lt�sai r�v�n szabad folyos� ny�lik el�tte. H�rom �zben is remek ritmusban �rkezett az �res ter�letre, k�z�pre ad�sait viszont Omam Biyik egym�s ut�n elszerencs�tlenkedte.

Ett�l f�ggetlen�l csapata j�l fedezte s tartotta a labd�t, �s egyre b�trabban �t�tt rajta a h�tr�l� d�l-amerikai v�d�k�n. K�zben az els� f�lid�ben csak es�seivel �s azokat k�vet� sz�noklataival kit�n� Maradona – akit a vil�gsajt� el�zetesen nagyon f�ltett a „fejvad�szokt�l" – m�r a m�sodik �t b�nt� kamerunit „s�rg�totta be".

Sz�net ut�n a cserek�nt be�ll� Caniggia viharsebes elfut�sokkal v�tette �szre mag�t, �s egyik sz�l�ja alkalm�val Kana Biyik teljesen feleslegesen �sszeakasztotta a bok�j�t. A francia Vautrot ez�rt a 61. percben felmutatta neki a piros lapot, az els�t a torn�n. Azt�n az „els�k rovat�ba" egy t�rsa is feliratkozott, de ez m�r kisebbfajta szenz�ci�val �rt fel: az el�zetesen lesajn�lt Kamerun a 67. percben vezet�st szerzett! Egy be�velt szabadr�g�s ut�n Lorenzo l�b�r�l magas �vben felperd�lt a labda, a g�lvonalt�l h�t m�terre Sensini pr�b�lt volna menteni, de az �t megel�z� Omam Biyik a felh�kbe emelkedve fejelt, a f�lre v�g�d� labda pedig meglepte Pumpid�t �s a l�b�r�l a h�l�ba csorgott.

R�miszt� kapushiba juttatta teh�t vezet�shez az afrikaiakat �s sarkallta k�ts�gbeesett rohamoz�sra riv�lisukat. Kamerun t�z f�re fogyatkozott leg�nys�ge az utols� emberig rombolt h�tul, de amint tehette, kivitte a labd�t a sz�lekre �s tartotta azt, s�t mutat�s h�z�sokkal olykor ott termett a csak fogh�jasan �rz�tt argentin kapu el�tt.

A 88. perct�l m�r kett�s emberh�tr�nyban h�zta az id�t a kameruni g�rda, mivel a szinte feltart�ztathatatlan Caniggia k�t g�ncsot �tl�pett ugyan, de a harmadikat m�r nem, ami�rt Massingot is ki�ll�tott�k. A folytat�sban m�g M'Bouh, Milla, majd Kunde is bevehette volna a vil�gbajnok h�l�j�t – de ez m�r tal�n sok is lett volna a j�b�l...

„Micsoda var�zslat!", „Az afrikai futball csat�t nyert!" – ilyen �s ehhez hasonl� c�mekkel jelentek meg a m�snapi olasz lapok. Kamerun ugyanis, amellyel m�r 1982-ben sem b�rt Peru, Lengyelorsz�g, illetve a k�s�bbi v�gs� gy�ztes It�lia (azaz h�rom d�ntetlennel, veretlen�l, nagy balszerencs�vel esett csak ki!) bebizony�totta, hogy az afrikai labdar�g�st imm�r t�nyleg nem lehetett f�lv�llr�l venni. Nemcsak fizikailag m�lta fel�l kiss� tal�n elbizakodott, de ment�lisan �s er��llapot ter�n mindenk�ppen kudarcot vall� vil�gbajnokot, hanem a tal�lkoz� nagy r�sz�ben j�t�kban �s taktikai fegyelemben is.

„S�r�l�s miatt nem tudtam igaz�n felk�sz�lni erre a m�rk�z�sre. Szeretn�m azonban lesz�gezni, hogy nem becs�lt�k le Kamerunt, de azt is tudom�sul kell venni, hogy az afrikai egy�ttes kifejezetten �rett csapat, csak gratul�lni tudok neki" – fogalmazott ut�bb Maradona, akinek verg�d�s�r�l sokat elmond, hogy nagyj�b�l az els� f�lid� fel�ig minden labda�rint�s�t f�ttykoncerttel fogadta a mil�n�i publikum, �m a m�sodik j�t�kr�szben m�r le�rta �t a k�z�ns�g �s nem b�ntotta t�bb�...

„Ez volt a legiszonyatosabb kilencven perc eddigi p�lyafut�som sor�n. Hi�nyzott j�t�kunkb�l a pontoss�g, a tudatoss�g, az argentin futballt jellemz� alkot�k�pess�g. �nkritik�t kell gyakorolnom, mert Caniggi�t tal�n m�r a kezd�csapatban is szerepeltetnem kellett volna. A legnagyobb meglepet�s sz�momra az volt, hogy Maradona egyszer sem l�tt kapura" – �rt�kelt Carlos Bilardo kapit�ny.

Buenos Airesben a meccs lef�j�sa ut�n mintegy h�tezer szurkol� t�ntetett Bilardo ellen, ami�rt Caniggi�t egy f�lid�n kereszt�l a kispadon jegelte. T�ny, hogy a vb egyik nagy felfedezettj�r�l a szakemberek hozsann�kat zengtek az �sszecsap�st k�vet�en, dac�ra annak, hogy az Atalanta 23 �ves tehets�ge a vesztes oldalon szerepelt...

Ek�zben Kamerun a boldogs�gban �szott, m�g Valerij Nyepomnyascsij, a v�logatott szovjet szakvezet�je – aki egy helyi edz�koll�g�val p�rban dolgozott, �s sem a vb el�tt, sem ut�na nem volt m�s nagy dob�sa – �gy foglalta �ssze az �ltala l�tottakat: „Tudtam, hogy ez lesz a v�ge. Ismerem a j�t�kosaimat, �s nem csal�dtam benn�k!"

Ami a folytat�st illeti, az afrikai g�rda a tov�bbiakban sem okozott csal�d�st: a rom�nok 2–1-es fel�lm�l�sa r�v�n m�r k�t fordul� eltelt�vel biztos tov�bbjut� volt, ez�rt a Szovjetuni� elleni t�t n�lk�li 0–4-b�l sem sz�rmazott baja, hiszen m�g a csoportels�s�ge is megmaradt. A legjobb 16 k�z�tt Kolumbi�t verte meg eml�kezetes m�don, hosszabb�t�sban (2–1), �s a „szel�d�thetetlen oroszl�nok" legend�j�hoz a negyedd�nt�ben sz�zh�sz perc alatt 3–2-re elbukott Anglia elleni p�rharc is szervesen hozz�tartozik. Soha el�tte csapat nem jutott be a nyolc k�z� a fekete f�ldr�szr�l, �s az�ta is csup�n Szeneg�l volt k�pes e brav�rra 2002-ben (tal�n majd most, „hazai p�ly�n" �jra siker�lni fog – s�t ak�r m�g az el�d�nt� is!).

Ha egyvalakit akarunk kiemelni, akkor Roger Mill�t kell, akinek „elhallgat�sa" szinte b�n lenne egy vb-visszapillant� jeleg� �r�sban. Az akkor m�r 39. �v�ben j�r� csat�r, a komplett mez�ny legid�sebb mez�nyj�t�kosa a nyit� meccsen is be�llt, h�t perccel a v�ge el�tt, de az igaz�n nagy alak�t�sai csak k�s�bb k�vetkeztek.

A Kund�val �s N'Kon�val egy�tt a 82-es vb veter�njak�nt bevetett t�mad� – aki �llameln�ki k�r�sre ker�lt be �jra a keretbe, holott 1990-ben m�r csak levezetett egy �ce�ni kis szigeten – �sszesen n�gy g�lig jutott Olaszorsz�gban, �s hagyott ezzel (meg az �r�mt�ncaival) kit�r�lhetetlen nyomot. �s ezt m�g k�pes volt megtoldani azzal, hogy n�gy esztend�vel k�s�bb �jra szerepelt, s�t be is tal�lt ism�t! Egy olyan j�t�kos, aki m�r 1976-ban Afrika aranylabd�sa lett, teh�t elvileg lett olna r� 14, illetve 18 �ve, hogy a cs�csra �r�s ut�n meginduljon a lejt�n �s v�g�l elt�nj�n a s�llyeszt�ben...

Visszat�rve a vesztes d�l-amerikaiakra: a Nemzeti (n�p)Sport vb-szak�rt�je, az argentinok ellen k�t vb-n is j�tsz� Martos Gy�z� �gy l�tta, hogy a csapat m�g csak l�pess�gei t�red�k�t mutatta meg, �s a rossz rajt ellen�re – miut�n Maradona v�gre t�bbet ny�jt majd �s �t sem hagyj�k mag�ra a v�d�k gy�r�j�ben – biztosan tov�bbjut csoportj�b�l. Nos, nagyj�b�l igaza lett, mivel az albiceleste tov�bbl�pett, de csup�n a harmadik helyen, mert a szovjetek fel�lm�l�sa ut�n (2–0) Rom�ni�val sem b�rt (1–1). K�s�bb Braz�li�t (egy k�z�s Maradona-Caniggia-villan�s r�v�n, 1–0-val), Jugoszl�vi�t (0–0) �s Olaszorsz�got (1–1, megint a Goycochea kapusbrav�rjai r�v�n megnyert sz�tl�v�ssel) is elb�cs�zatt�k, miel�tt az NSZK egy �rva Brehme-b�ntet�vel f�l�b�k nem kerekedett a d�nt�ben.

M�g a vil�gbajnoks�g el�tt lapunk szak�r�ja a k�vetkez� elemz�ssel hangolt a nagy esem�nyre: „Most m�r vil�gszerte aggaszt�an sokan mondj�k a labdar�g�sr�l, hogy elj�rt felette az id�. Kev�s benne a l�tv�nyoss�g, kev�s a g�l, a m�sodik cselt senki nem meri, vagy nem tudja megcsin�lni, mert felr�gj�k. A sz� szoros �rtelm�ben harc folyik a p�ly�kon, s ez okozhat izgalmakat, de �p lelk� embereket nem gy�ny�rk�dtet. Egys�ges a v�lem�ny, hogy ennek a vb-nek fontos m�rf�ldk�v� kell v�lnia, a futballnak ugyanis �j sz�nekre, �zekre �s f�leg m�s hangulatra van sz�ks�ge. Vissza kell var�zsolni a p�ly�ra a j�t�k sz�ps�g�t �s �r�m�t!"

Ha azt vessz�k, hogy a Kamerun ellen sz�gyent vall� argentin csapat �gy lett ez�st�rmes, hogy mind�ssze k�tszer nyert, �sszesen �tsz�r tal�lt be h�t meccsen, �s a k�tszer eredm�nyes Caniggia volt a g�lkir�lya, mindj�rt meg�rtj�k a j�l ismert elemz�sek �s visszatekint�sek t�zetesebb �tolvas�sa n�lk�l is, hogy mi�rt tartja sz�mon a k�ztudat az egyik leggyeng�bb vb-nek az 1990-es olaszorsz�git... 

1930-ban e napon a tekint�lyes La Gazetta dello Sportb�l id�zett a N�psport. Az olasz szaklap szerint a liege-i v�v� Eur�pa-bajnoks�g egy�ni kardd�nt�je „ugyan�gy folyt le, mintha a magyar bajnoks�got k�lf�ld�n bonyol�tott�k volna le. A magyarok ez�rt megtakar�thatt�k volna azt az �sszeget, amibe a Budapest–Liege �t ker�lt. Nyugodtan megrendezhett�k volna otthon az Eur�pa-bajnoks�got �s csak tudatniuk kellett volna az FIE-vel a v�geredm�nyt... Az a h�rom versenyz�, aki rajtuk k�v�l r�szt vett a d�nt�ben, nem volt ellenfele a gy�zteseknek..." A dics�ret jogos, a m�jus v�gi belgiumi viadal v�gs� sorrendje ugyanis �gy alakult: 1. Piller Gy�rgy (a k�t �v m�lva rendezett Los Angeles-i olimpia k�tszeres arany�rmese), 2. Petschauer Attila (1928 �tkarik�s bajnok egy�ttes�nek h�se), 3. dr. Doros Gy�rgy, 4. dr. Gombos S�ndor (� is ott volt az amszterdami egy�ttesben, viszont Petschauerrel ellent�tben a k�vetkez�ben m�r nem), 5. vit�z R�dy J�zsef (szint�n 1928-as csapattag). R�ad�sul a j�v� nagy bajnoka, a m�g csup�n h�sz�ves Gerevich Alad�r nagyon l�mpal�zasan v�vott �s m�r az el�csat�roz�sok sor�n kiesett, m�g Garay J�nos �s Glykais Gyula (el�bbi csak Amszterdamban, ut�bbi Los Angelesben is arany�rmes lett csapatban) a k�z�pd�nt�ben b�cs�zott – Garay s�r�lten nem b�rta a temp�t, Glykais pedig a zs�ri m�k�d�se elleni tiltakoz�sul visszal�pett. Legnagyobb riv�lisaink, az olaszok egy�bk�nt – hasonl� okokb�l – ugyancsak visszal�ptek a nyolcas d�nt� el�tt, �m mivel od�ig csak k�t indul�juk jutott el, aligha tudtak volna mit kezdeni a hatalmas magyar t�ler�vel...

1950-ben e napon egy sor m�rk�z�st j�tszottak a labdar�g� NB II-ben, amelynek h�rom csoportj�ban (Keleti, Nyugati, D�li) 16-16 csapat vet�lkedett egym�st�l. Az eredm�nyek r�szletes ismertet�se helyett ink�bb arr�l eml�kezn�nk meg, hogy a m�snapi N�psport nagy terjedelemben, az els� k�t oldalon sz�molt be a tal�lkoz�kr�l, �s az egyes p�ros�t�sokon v�gigfutva �sszesen h�t Lokomot�vot �s n�gy T�rn�t lehetett megsz�molni (hogy a MESZHART Dinam�r�l �s Bp. Lend�letr�l, illetve a k�l�nb�z� szakm�kat jel�l� Post�sr�l, Pamutr�l, stb. ne is besz�lj�nk). Hi�ba: el�t�rbe ker�ltek (az egys�ges�tett nev�) vasutas-, illetve b�ny�szcsapatok. A k�v�ncsi olvas� h�rt kaphatott egy „rangos" bar�ts�gos meccsr�l is: Min�s�gi cinkogr�fia–Hung�ria nyomda cinkogr�fia 5:1...

1970-ben e napon sz�molt be a sportnapilap arr�l a kezdem�nyez�sr�l, hogy a csehszlov�k asztalitenisz-bajnoks�got �j�t�s gyan�nt s�rga sz�n� labd�kkal j�tszott�k, ugyanis az ut�bbiak – az orvosok szerint is – jobban l�that�ak, mint a feh�rek.

1980-ban e napon ritka egyoldal� f�rfid�nt�t j�tszottak a Roland Garroson: a sorozatban harmadszor, �sszesen �t�dik alkalommal gy�ztes Bj�rn Borg 6:4, 6:1, 6:2-re verte meg az amerikai Vitas Gerulaitist. A vil�gels� sv�d teniszfenom�n nem sokkal k�s�bb Wimbledonban is diadalmaskodott – ott �t�dsz�r. El�z� nap ker�lt sor a n�i egyesek fin�l�j�ra, amelyben az amerikai Chris Evert (akkori nev�n, angol f�rje ut�n, Evert-Lloyd) szint�n k�nnyed�n lett P�rizs legjobbja: 6:0, 6:3 a rom�n Virginia Ruzici ellen. Ez volt a negyedik sikere a Francia nemzetk�zi bajnoks�gon. A f�rfi p�rosokn�l pedig az ugyancsak egyes�lt �llamokbeli Pfister, Amaya du� nyert – �k ejtett�k ki az el�d�nt�ben a Tar�czy Bal�zs, Bruce Manson kett�st. (A magyar versenyz� egy �vvel k�s�bb a sv�jci Heinz G�nthardt oldal�n m�r gy�zni tudott a Garroson, majd 1985-ben Wimbledonban is.)

2000-ben e napon eld�lt, hogy Partics Katalin imm�r a g�r�g sz�neket k�pviselhette a k�vetkez� heti pesar�i olimpiai kvalifik�ci�s �ttusa-vil�gbajnoks�gon. A csapatban vb-bronz�rmes (1998) magyar versenyz� az �v elej�n, imm�r kett�s �llampolg�rk�nt kezdem�nyezte, hogy a hell�nek sz�neiben folytathassa p�lyafut�s�t, de a k�t orsz�g illet�kesei eg�szen j�nius elej�ig nem jutottak d�l�re. Most azonban a g�r�g sportsz�vets�g eln�ke faxon k�z�lte: Partics�rt cser�be a magyar �ttusa-v�logatott sz�m�ra 20 ezer doll�r �rt�k� edz�t�boroz�si lehet�s�get biztos�tanak Ath�nban, a 2004-es j�t�kok sz�nhely�n. Mivel a felek meg�llapod�sra jutottak, a nemzetk�zi sz�vets�g t�mogat�s�val k�rv�nyezt�k a NOB-n�l, hogy tekintsen el az ilyen esetekben szok�sos h�rom�vi v�rakoz�si id�t�l, �s engedje m�r Sydneyben is g�r�gk�nt elindulni a sportol�t. A magyar �ttusa, ha �gy vessz�k, j�l j�rt az alkuval, hiszen – r�szben tal�n az edz�t�boroz�si lehet�s�gnek k�sz�nhet�en – V�r�s Zsuzsanna Ath�nban �tkarik�s bajnoki c�met szerzett n�gy �vvel ezut�n.