�t, 80 �vesn�l id�sebb afrikai - k�zt�k Desmond Tutu, a D�l-afrikai K�zt�rsas�g anglik�n �rseke - teljes genomj�t fejtett�k meg kutat�k. A Nature tudom�nyos magazinban cs�t�rt�k�n megjelent tanulm�ny igazolja, hogy az afrikaiak genetikai sokf�les�ge nagyobb, mint az eur�pai vagy �zsiai emberek�.

Az �rseken k�v�l n�gy nam�biai busmant�l sz�rmaztak a DNS-mint�k, amelyeknek teljes elemz�se betekint�st enged abba, hogy k�l�nb�z� k�rok �s �h�ns�g ellen�re mik�nt lehet hossz� �letet �lni.

"�tlagosan annyi genetikai k�l�nb�z�s�get tal�ltunk k�t busman k�z�tt, amennyi egy eur�pai �s egy �zsiai k�z�tt van" - mondta el Vanessa Hayes, a University of New South Wales munkat�rsa, a tanulm�ny egyik szerz�je. Mint a kutat� hozz�tette, eredm�nyeik az emberi evol�ci� �s f�k�nt a k�l�nf�le k�rok, betegs�gek evol�ci�j�nak t�rt�net�t is seg�tenek megfejteni.

A genetikusok r�g�ta tudj�k, hogy a DNS-molekula szintj�n jelent�s k�l�nbs�gek vannak Afrik�ban, az emberis�g b�lcs�j�ben. Ennek h�tter�ben v�lhet�en az van, hogy nagyon sokf�le ember �lt �s fejl�d�tt ki itt, m�g az eur�paiaknak �s �zsiaiaknak egy-egy kisebb, a kontinensr�l elv�ndorolt csoport volt az �se.

A kutat�k �letkor �s genetikai sz�rmaz�s tekintet�ben is a legid�sebbeket kerest�k a vizsg�lathoz. Tutu a bantu etnikumhoz tartozik, m�g a busmanok a Kalah�ri sivatagban vad�sz�-gy�jt�get� k�z�ss�gekhez. Ut�bbiak a kem�ny �letk�r�lm�nyek, rendszeresen visszat�r� �h�ns�gek �s a kezeletlen betegs�gek ellen�re �rt�k meg magas korukat.

A genetikai elemz�s meglepet�sei k�z� tartozik, hogy Tutu �s az egyik busman genomj�ban sokkal t�bb pontmut�ci�t (egypontos nukleotid polimorfizmus, a DNS-molekul�ban a b�zissorrend egy "bet�nyi" k�l�nbs�ge) tal�ltak, mint a t�bbiek�ben. Elt�r�sre bukkantak p�ld�ul azokban a g�nekben, melyek lehet�v� teszik a feln�ttek sz�m�ra a teh�ntej megem�szt�s�t, valamint egy olyan v�ltozatot, amely vil�gosabb �rnyalat� b�rsz�nt eredm�nyez �s mind az �t embern�l megtal�lt�k azokat a pontmut�ci�kat, amelyek fog�konny� teszik �ket a mal�ri�val szemben.

Az egyik busmann�l olyan g�nt fedeztek fel, amely cs�kkenti az izzad�ssal j�r� s�- �s v�zvesztes�get, n�gy embern�l pedig az er�sebb csontokkal �sszef�gg�sbe hozhat� g�nvari�ci�kra bukkantak.

Valamennyi g�nv�ltozat arr�l mes�l a tud�soknak, hogy mik�nt k�pes az ember alkalmazkodni a v�ltoz� k�rnyezethez. Az eredm�nyeket arra is felhaszn�lhatj�k, hogy az afrikaiak sz�m�ra is hat�kony gy�gyszereket fejlesszenek ki egyes betegs�gekre, mert a szerek tesztel�s�b�l �k gyakorta kimaradnak.