1963-ban Addis Abbeb�ban az Afrikai Egys�g Szervezet cs�cs�rtekezlet�n az alakul� modern Afrika alap�t�i eld�nt�tt�k, hogy minden �vben m�jus 25-�n meg�nneplik a nemzetk�zi Afrika Napot. Akkor az Afrikai Egys�g Szervezet – a mai Afrikai Uni� jogel�d szervezete – a gyarmatos�t�s lez�r�s�nak sz�sz�l�ja �s Afrika hangja volt a nemzetk�zi porondon. A szervezet c�lja a mai napig is az afrikai n�pek egys�g�nek �s szolidarit�s�nak el�seg�t�se, a gazdas�gi, politikai �s m�s ter�leteken folytatott egy�ttm�k�d�sek fejleszt�se. Az alapelv: az egyenjog�s�g, a t�mb�nk�v�lis�g, �s a be nem avatkoz�s politik�ja.

M�ra Afrika megszabadult a klasszikus gyarmatos�t�st�l, de m�g mindig nem mentes az er�szakt�l �s a nyomort�l. Ugyanakkor vannak olyan orsz�gai, amelyek gazdas�gi eredm�nyei egyes fejlett �llamok�t is megel�zik. A Vil�gbank adatai szerint t�bb afrikai orsz�g gazdas�gi n�veked�se �vek �ta meghaladja az 5%-ot.

Az�ta az Afrika Nap mind az afrikai orsz�gok, mind m�s n�pek sz�m�ra ugyanazt jelenti: az afrikai kontinens �nnepl�s�t.

T�bb hazai szervezet �s int�zm�ny m�lt� m�don igyekszik k�sz�nteni az emberis�g b�lcs�j�t, �s megmutatni, hogy a neh�zs�gek �s a konfliktusok ellen�re megannyi sz�ps�g �s boldogs�g lakozik az afrikai emberek sz�v�ben �s kult�r�j�ban. A Magyar Afrika Platform „Afrika �nnepe” fesztiv�lj�val nem csak a m�r szinte unalomig ism�telt k�zdelmekre, harcra szeretn� felh�vni a figyelmet, hanem a kultur�lis k�l�nbs�gekb�l fakad� �rt�kekre is. Ma az Afrikai-Magyar Egyes�let, az Afrim�zs �s az Ebony Kultur�lis Egyes�let szervez�s�ben „Afrika magyar szemmel” dokumentumfilmek �jszak�ja lesz, �s P�csett a P�csi Tudom�nyegyetem Afrika Kutat�k�zpontja m�jus 25-e �s 29-e k�z�tt „Oly t�vol, �s m�gis k�zel” c�mmel Afrikai Hetet, �s ennek keret�ben nemzetk�zi afrikanisztika konferenci�t szervez.

Sajnos, Magyarorsz�gon csak erre a h�tre terjed ki a felfokozott figyelem Afrik�ra, pedig kellene figyelni m�s alkalommal is.

Afrika kor�bban, ha nem is volt szerves r�sze a magyar gazdas�gnak, de sz�mos magyar v�llalat k�pviseltette mag�t az afrikai piacon. A magyar TESCO r�v�n sok sz�z magyar csal�df� �lt �s alkotott a csal�dtagjaival egy�tt a fekete kontinensen. Emellett t�bb nagy l�tsz�m� nagyk�vets�g�nk volt 1989 el�tt Afrik�ban, �s a nemzetk�zi szervezetek is sokkal t�bb magyar szakembert alkalmaztak akkoriban a szub-szaharai t�rs�gben. Ugyanakkor, majd h�rom �vtizeden �t sz�mos afrikai di�kot k�pezt�nk ki az akkori k�lts�gvet�s terh�re hazai egyetemeken, akik k�z�l sokan felel�s �s fontos poz�ci�kat t�lt�ttek be hazat�rve, t�bben eg�szen miniszteri szintig jutottak. Sajnos a „volt di�kokkal” sem tartja senki a kapcsolatot, �gy a potenci�lis bilater�lis �rdeket megjelen�t� gazdas�gi kapcsolatoknak m�g es�lye sincs.

B�r az ACP (afrikai-karibi-csendes-�ce�ni t�rs�g) kiemelt szereppel van jelen az EU kultur�lis �s k�lts�gvet�si palett�j�n, n�h�ny afrikai orsz�got az EU kiemelten kezel. �gy p�ld�ul Nig�ri�val 2009 november�ben az Eur�pai Bizotts�g �jabb, 677 milli� eur�s fejleszt�si meg�llapod�st �rt al�. A magyar jelenl�t m�ra gy�keresen lecs�kkent Nig�ri�ban, pedig az OPEC szerint Nig�ria ma a 6. olajkitermel� orsz�g a vil�gban. Nig�ria g�zk�szlete az egyik legnagyobb a vil�gon, �s mivel helyben minim�lis a sz�ks�glet – hiszen nincs f�t�sre ig�ny – ennek nagy r�sze export�lhat�. A magyar befektet�si lehet�s�gekben legal�bb elgondolkodni �rdemes lenne.

A magyar v�llalkoz�sok jelenleg elhanyagolhat� EU-s t�mogat�st haszn�lnak fel a tev�kenys�geik afrikai promot�l�s�ra, pedig a rendelkez�sre �ll� forr�sok komoly lehet�s�geket adhatnak. Az Eur�pai Fejleszt�si Alaphoz (EDF) val� hozz�f�r�s – melynek Magyarorsz�g jelenleg nett� befizet�je – a magyar v�llalkoz�soknak rendszeridegen, �gy az elnyerhet� befektet�s-t�mogat� forr�sok nagy r�sz�t nyugat-eur�pai c�gek viszik el. Ennek jav�t�sa �rdek�ben sz�ks�ges lenne a br�sszeli jelenl�tet n�velni, a lobbier�t koncentr�lni, hiszen a magyar v�llalkoz�sok nem rendelkeznek megfelel� br�sszeli forr�sszerz�si ismerettel. Magyarorsz�g mintegy 8 milli�rd forintot fizet be az EU nemzetk�zi fejleszt�si alapj�ba 2013-ig, ami az azt k�vet� 5 �ves id�szakra majd – a GDP-hez viszony�tva – a dupl�ja lesz.

V�lem�ny�nk szerint a hullad�kgazd�lkod�s- �s feldolgoz�s, k�rnyezetv�delem, olajipar, agr�ripar, oktat�s, v�zgazd�lkod�s, fenntarthat� energia, szakemberk�pz�s- �s k�zvet�t�s, technol�giai transzfer, valamint az �p�t�ipar ter�lete azok, amelyeken m�r r�vidt�von is egy�ttm�k�d�si lehet�s�gek l�tszanak Afrik�ban. A forr�soknak azonban ut�na kell menni, �s kitart�an k�zdeni kell �rt�k, hiszen a lehet�s�gek m�r a magyarorsz�gi c�gek sz�m�ra is el�rhet�ek.

Morenth P�ter az Afrikai Kereskedelmi �s Fejleszt�si Iroda (ATDO) �gyvezet� igazgat�ja, a Lesothoi Kir�lys�g tiszteletbeli konzulja / Bel�nyesi P�l partner a Brussels Consulting-ban.