James Watson orvosi Nobel-d�jas amerikai genetikus felh�borod�st v�ltott ki minapi lapnyilatkozat�val, amelyben kijelentette, hogy az afrikai feket�k "kev�sb� �rtelmesek", mint a feh�rek.

A tekint�lyes londoni Science Museum tiltakoz�s jel��l m�r le is mondta az amerikai tud�s p�ntekre tervezett el�ad�s�t - jelentette a The Sunday Times brit lap internetes kiad�sa.

Az orvosi Nobel-d�j 1962-es kit�ntetettje azt a n�zet�t hangoztatta a minap a The Sunday Timesnak adott nyilatkozat�ban, hogy rosszak az afrikai kontinens kil�t�sai, mert - mint mondta - "a Nyugat abb�l indul ki seg�lyez�si �s fejleszt�si politik�j�ban, hogy az afrikaiak intelligenci�ja megfelel a mi�nknek, holott minden vizsg�lat ellentmond ennek". Meggy�z�d�se szerint "a k�vetkez� t�z �vben fel fogj�k fedezni azokat a g�neket, amelyek felel�sek ezek�rt a (Watson �ltal v�lelmezett k�pess�gekbeli) k�l�nbs�gek�rt".

Emberjogi szervezetek k�pvisel�i k�vetelik Watsont�l kijelent�s�nek visszavon�s�t, �s elv�rj�k t�le a bocs�natk�r�st.

Watson a 2004-ben elhunyt Francis Crickkel egy�tt t�rk�pezte fel 1953-ban az emberi DNS (�r�k�t� anyag) szerkezet�t. Watson �s Crick a r�ntgenkrisztallogr�fia m�r�si m�dszer�nek kidolgoz�j�val, Maurice Wilkinssel egy�tt kapta meg 1962-ben az orvosi Nobel-d�jat.

A most 79 �ves amerikai tud�s �j k�nyv�nek bemutat�s�ra �rkezett Nagy-Britanni�ba, ahol a j�v� h�ten kezdik �rus�tani m�v�t. Az orsz�g legjelent�sebb egyetemeit �s tudom�nyos int�zm�nyeit - k�zt�k az oxfordi �s a cambridge-i egyetemet, valamint a londoni Royal Societyt - k�v�nja felkeresni. �j k�nyve (Avoid boring people. Lessons from a life in science - Ker�ld az unalmas embereket! Tanuls�gok egy tudom�nyban elt�lt�tt �letb�l) is tartalmaz olyan fejteget�seket, amilyeneket eml�tett lapnyilatkozata.

Watson nem el�sz�r kelt felt�n�st megbotr�nkoz�st kelt� kijelent�seivel. 1997-ben azt hangoztatta egy nyilatkozat�ban: minden terhes n�nek felt�tlen�l joga van magzat�nak elhajtat�s�ra, ha az embri� genetikai vizsg�lat�b�l kider�l, hogy a gyermek homoszexu�lis hajlam� lesz. Egy m�sik nyilatkozat�ban a sz�nes b�r�ek "felfokozott libid�j�r�l" (nemi v�gy�r�l) elm�lkedett. Megint m�sutt �ll�st foglalt az eugenetika mellett (fajelm�leti elk�pzel�s a magasabb rend� emberr�l �s annak kiteny�szthet�s�g�r�l).