Mi az a glob�lis felmeleged�s? - k�rdezi Samuel Mauthike, z�lds�gfarmer Kirinyag�ban, Kenya k�zponti tartom�ny�ban, ahogy �sszeg�rnyedve guggol a nedves talajon z�ldbab n�v�nyei t�rsas�g�ban. Ez olyan valami, amit mi okoztunk Afrik�ban? - kiv�ncsiskodik Samuel, a BBC riportere pedig k�rdez.

Mr Mauthike (32) egyike azon k�tmilli� kenyai termel�nek, akik m�r csak a nyugati vil�gra sz�m�thatnak, hogy meg�lhet�s�k �rdek�ben vir�gokat, gy�m�lcs�ket �s z�lds�geket import�ljanak t�l�k, de a sz�nl�bnyomr�l egyik�k sem hallott m�g. Mauthike ezut�n r�mutat arra az egyszer� gravit�ci�s elven m�k�d� v�z�nt�z� rendszerre, ami kereszt�l folyik kis birtok�n, mik�zben elismeri, hogy soha nem �lt m�g rep�l�g�pen, ritk�n utazik busszal, �s csak arra haszn�lja a kezeit, hogy n�vessze, gondozza, betakar�tsa kiv�l� min�s�g� z�ldbabjait, amelyek eur�pai szupermarketek polcain fognak megjelenni. V�llalkoz�sukat - melynek egy �lethosszra kivet�tett sz�nkibocs�t�sa elhanyagolhat� - �sszehasonl�tott�k a nyugati termel�kkel: ezt k�vet�en olyan z�ld kamp�nynak az �ldozataiv� v�ltak, ami tov�bb fenyegetheti meg�lhet�s�ket.

 

Az angliai Tesco szupermarket egy legut�bbi mer�sz nyilatkozata szerint el�nyben r�szes�ti az olyan sz�nbar�t rendelkez�seket, mint p�ld�ul a rep�l�vel sz�ll�tott term�kek importj�nak korl�toz�sa a rendelt mennyis�g megfelez�s�vel, vagy a „felhaszn�lt sz�nmennyis�g" c�mke felt�ntet�se. Ez azt eredm�nyezte, hogy k�rnyezetv�d�k t�ncoltak az �ruh�z friss term�k r�szlegein, de az afrikai termeszt�k tov�bbra is zavarodottak �s elesettek maradtak. A Kenyai Frissterm�k Export�r�k Szervezete (FPEAK) szerint a Keny�ban termesztett friss vir�gok, gy�m�lcs�k �s z�lds�gek �sszexportj�nak 65 sz�zal�ka az Eur�pai Uni�ban (EU) k�t ki. Ennek fele Anglia szupermarketjeibe megy, mely legal�bb 100 milli� angol fontot termel a fejl�d� orsz�gnak. Az angliai piact�l val� f�gg�st nem becs�lhetik al�, mondja Stephen Mbithi Mwikya, a FPEAK vez�rigazgat�ja. Keny�ban a kert�szet jelenti az orsz�g m�sodik legnagyobb valutabev�tel�t a turizmus ut�n. „Ez a k�zlem�ny a Tescot�l puszt�t�", mondja Mr Mbithi. „Azon gondolkodom, ha a dolgok �gy folytat�dnak ebben az egyoldal� felt�n�skelt�sben, mely kip�c�zi a l�gi teher�ru-sz�ll�t�st, „rep�l�g�pekkel" c�mk�zi meg a term�k�nket, �s nem n�zi meg a termel�s m�s szempontjait, meg fogja nyomor�tani Keny�t �s meg fogja nyomor�tani a gazdas�got" - mondja. „Nem hiszem, hogy ez az, amit a fogyaszt� igaz�n akar."

A Tesco azt mondja, hogy az �j rendelkez�seit f�lre�rtett�k: nem fogja cs�kkenteni afrikai importj�t, s�t, �g�ret�hez h�en tov�bbra is v�delmezi a kontinenst. „Nagyon fontosak sz�munkra az afrikai termel�kkel k�t�tt szerz�d�seink", mondja Trevor Datson, a Tesco sz�viv�je, majd hozz�teszi, esetleg Afrik�nak van m�g es�lye arra, hogy a legkevesebbet vesz�tsen a glob�lis felmeleged�sb�l.

De a zavarodotts�g, amit a rep�l�m�rf�ldek, a sz�nm�rf�ldek �s az Angli�ba sz�ll�tott term�keken felt�ntetett „rep�l�g�p" c�mke teremtett, pontosan az afrikai termel�k�n nem seg�t. A jelens�g a fogyaszt�t is megzavarja. A m�lt h�ten Hilary Benn, angol fejleszt�si titk�r elismerte a fogyaszt� �jabb rejtv�nnyel szembes�l, mikor szemben �ll a polcokkal �s d�ntenie kell: helyi term�ket vagy rep�l�n sz�ll�tott �rucikket v�s�roljon? A t�pl�l�km�rf�ldek k�r�li vita Benn szerint egy igazi dilemm�t vet fel.

„Az emberek azt mondj�k, hogy ki akarom venni a r�szemet az �ghajlatv�ltoz�s megf�kez�s�ben. Teh�t nekem csak helybelit szabad vennem �s bojkott�lnom kellene a k�lf�ldi term�keket, k�l�n�sen az olyan dolgokat, amelyeket rep�l�n sz�ll�tottak? Vagy a szeg�ny farmereket kellene t�mogatnom, jav�tva ezzel a j�vedelm�ket, gondoskodnom kellene a csal�djaikr�l, vagy dolgozzam �s kereskedjek �gy, hogy kivezessem �ket a szeg�nys�gb�l?"

Ezek szerint az afrikai termel� orsz�goknak fenyegetettnek kellene t�nni�k a „z�ld forradalom" �ltal, ami v�gigs�p�r az exportpiacaikon? Vajon egy csomag „rep�l�s" c�mk�vel megb�lyegzett kenyai z�ldbab arra fogja-e k�sztetni a fogyaszt�t, hogy hat�rozottan diszkrimin�lja a term�k megv�s�rl�s�t? Bill Vorley, a Nemzetk�zi Int�zet a K�rnyezetv�delem�rt �s a Fejleszt�s�rt (IIED) vezet�je �gy v�li, hogy az afrikai termel�knek minden joguk megvan ahhoz, hogy �rintettnek �rezz�k magukat. Az IIED kutat�sa meg�llap�totta, hogy ha a v�s�rl�k bojkott�ln�k az Afrik�b�l l�gi �ton �rkez� friss �lelmiszereket, akkor az Egyes�lt Kir�lys�g sz�nkibocs�t�sa mind�ssze 0,1%-kal cs�kkenne.

Bab�ltetv�ny Keny�ban
 

„R�ad�sul, az angliai szupermarketek hajlamosak arra, hogy el�bb reag�ljanak a fogyaszt�i szesz�lyekre, miel�tt m�g tan�csot k�rn�nek a sz�ll�t�ikt�l", mondja Vorley. „A Tesconak nagyon �vatosnak kell lennie, �s be kell vonnia az embereket a vit�ba. Ha partnerk�nt besz�lget�nk egy �zletr�l, akkor kell lennie egy p�rbesz�dnek azokkal is, akik szembe fognak n�zni a d�nt�seid k�vetkezm�nyeivel". Ez�ttal a kenyai n�v�nyipar mondja azt, hogy nem volt p�rbesz�d a k�rd�sben. „Mi partnereknek tekintj�k az angliai szupermarketeket" - mondja Jane Ngige, a Kenya Flower Council vez�rigazgat�ja, aki Kenya vir�gexportj�nak t�bb mint 70 sz�zal�k�t k�pviseli. „Nagyon meglep�, hogy a Tesco nem kommunik�lt vel�nk, k�zvetlen a k�zlem�ny kiad�sa el�tt. Egy perc, am�g a m�lt�nyos kereskedelemr�l �s piaci igazod�sr�l besz�l�nk, azt�n a k�vetkez�ben m�r �rdektelenn� v�lik a t�ma, �rdektelenebb, mint a fejlett vil�g sz�nl�bnyom�nak probl�m�ja, mely elv�gja a kereskedelmi Afrik�t�l. Ez nagyon zavar�".

Ahhoz, hogy afrikai termel� Angli�ba �s az eur�pai piacokra export�ljon, egy kistermel�nek szigor� k�rnyezeti �s erk�lcsi el��r�sokhoz kell ragaszkodnia, mely egy hosszadalmas �s dr�ga elj�r�s. Az afrikai termel�k nagyon szoros egy�ttm�k�d�sben dolgoztak egy�tt a szupermarketekkel, hogy k�pesek legyenek betartani a szigor� elj�r�sokat olyan min�s�gi term�keken kereszt�l, amelyekre fogyaszt�i ig�ny van.

K�tsz�z kilom�terre Kenya f�v�ros�t�l, Nairobit�l keletre Peter Ndivo, egy helyi farmer, t�bb zs�k b�bikukoric�t juttat el a helyi gy�jt�pontra, mely csup�n egy ac�llappal fedett kunyh� ban�nligetek �s kukoricamez�k k�z�tt. Ndivo egyike annak a 600 farmernek, aki egy nemzetk�zi t�rsadalmi szervezet, a Care hasznos tev�kenys�g�t �lvezi a kenyai farmerek �s a nemzetk�zi piacok �sszekapcsol�sa �ltal. �t �vvel ezel�tt kit�pte f�ldj�n az �sszes paradicsomot, k�poszt�t �s hagym�t, hogy b�bikukorica pal�nt�knak k�sz�tse el� helyet; egy olyan term�nynek, amit soha nem l�tott �s nem is evett azel�tt, de az exportpiaccal, mely biztos j�vedelmet szavatolt, �gy �rezte semmit sem vesz�thet. „Csak az�rt termesztem ezt, mert azt mondt�k nekem, hogy ez az, amit m�sok nagyon szeretnek, �s j� �rat fogok �rte kapni" - mondja. „K�pes vagyok fizetni a l�nyom tand�jait". A z�ldbab �s a takarm�nyr�pa, melyek alapvet� �lelmiszerek a szupermarketek polcain, az FPEAK vezet�je szerint ezek luxusz�lds�gek, amelyek Kenya z�lds�gexportjainak t�bb mint k�tharmad�t teszik ki, nem fogyasztja a belf�ldi piac. A kenyai termel�k meg�lhet�se, k�zt�k Mr Ndivo� is, vesz�lyben van.

F�lnek att�l, hogy egy egyszer� log� megb�lyegezheti a term�k�ket a tudatos fogyaszt�k k�r�ben, ez�ltal bez�r�dik az a piac, amely a meg�lhet�s�ket adja. „Ha az orsz�goknak nincs sz�ks�g�k arra, amit termel�nk, akkor el fogok veszteni mindent �s azok az emberek is, akiket alkalmazok a vet�si �s arat�si munk�khoz" - mondja. A helyi piac nem akarja ezeknek a term�keknek a t�red�k�t sem megvenni.