2009 �prilis�ban �ltal�nos �s tartom�nyi v�laszt�sok zajlanak D�l- Afrik�ban. A legnagyobb es�lyesnek most is az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) t�nik, melynek n�pszer�s�ge 1994 �ta t�retlennek bizonyult. A p�rt �l�n jelenleg a botr�nyair�l elh�res�lt Jacob Zuma �ll, aki �gy D�l-Afrika k�vetkez� eln�ke lehet.

A zulu sz�rmaz�s� Jacob Gedleyihlekisa Zuma 1942. �prilis 12-�n l�tta meg a napvil�got a d�l-afrikai KwaZulu-Natal tartom�nyban. Rend�r �desapja a m�sodik vil�gh�bor� v�g�n �let�t vesztette. Zuma n�h�ny �v ut�n kimaradt az �ltal�nos iskol�b�l, �s tizen�t �ves kor�ra m�r alkalmi munk�kat v�llalt, �gy eg�sz�tve ki �desanyja kereset�t. Szervezett oktat�sban soha t�bb� nem r�szes�lt.

A politika m�r eg�szen fiatalon �rdekelni kezdte; 1959-ben, mind�ssze 17 �vesen l�pett be az Afrikai Nemzeti Kongresszusba (ANC). Miut�n az apartheid-rendszer 1961-ben az ANC-t betiltotta, Zuma 1962-ben csatlakozott annak illeg�lis, fegyveres �g�hoz, az Umkhonto we Shizwe-hez. 1963-ban, az �szaknyugati tartom�nyban 45 t�rs�val egy�tt letart�ztatt�k, majd a korm�ny megd�nt�s�re ir�nyul� �sszeesk�v�s v�dj�val t�z�vnyi b�rt�nre �t�lt�k. Nelson Mandela �s m�s jelent�s ANC vezet�k t�rsas�g�ban Robben Island-on t�lt�tte le b�ntet�s�t.

Szabadul�sa ut�n Natal tartom�nyban �jraszervezte az ANC f�ldalatti mozgalm�t, majd az ezt k�vet� �vekben Szv�zif�ld�n �s Mozambikban menek�lt�gyekkel foglalkozott. 1987-ben az ottani korm�ny nyom�s�ra hagyta el Mozambikot. Hazat�r�s�ig az ANC zambiai f�hadisz�ll�s�n �p�tette tov�bb a Kongresszuson bel�li karrierj�t.

Az ANC illegalit�s�t 1990-ben oldott�k fel D�l-Afrik�ban. Jacob Zuma az els�k k�z�tt t�rt haza megkezdeni a t�rgyal�sokat. M�g ebben az �vben eln�kk� v�lasztott�k. F� tev�kenys�ge az ANC �s az Inthaka Szabads�g P�rt (IFP) k�z�tti v�res politikai konfliktusok elsim�t�s�ra ir�nyult. Abban az id�ben az IFP k�l�n�sen nagy hangs�lyt fektetett a zuluk politikai hatalomban val� r�szv�tel�re; �gy, mivel az ANC c�lja az volt, hogy r�mutasson, az ellent�tek nem sz�rmaz�sbeli, hanem politikai k�rd�seken alapulnak, �s ez�ltal megnyerje mag�nak a zulu v�laszt�kat, Zuma zulu sz�rmaz�sa igen fontosnak bizonyult.

1994-ben az ANC els� �zben nyerte meg az �ltal�nos v�laszt�sokat, majd ezt k�vet�en a mai napig minden egyes tov�bbi v�laszt�st is. Zum�t 1997-ben az ANC, majd 1999-ben D�l- Afrika minisztereln�k-helyettes�v� v�lasztott�k.

Korrupci�s botr�nyok

Tiszts�ge al�l 2005-ben korrupci� v�dja miatt az akkori minisztereln�k felmentette. Zuma akkor keveredett gyan�ba, amikor Zuma p�nz�gyi tan�csad�j�t, Schabir Shaikot sikkaszt�s �s korrupci� v�dj�val b�r�s�g el� �ll�tott�k egy fegyversz�ll�tm�ny �gy�ben. Shaikot 15 �vi b�rt�nre �t�lt�k, �m Zuma szerepe az �gyben a mai napig nem tiszt�zott. A botr�ny nagyj�b�l fele-fele ar�nyban osztja meg a k�zv�lem�nyt �s az ANC-t.

Mindek�zben 2005-ben Zuma nemi er�szak v�dj�val is b�r�s�g el� �llt, miut�n egy volt bajt�rs�nak 31 �ves l�nya feljelentette. Zuma beismerte, hogy volt szexu�lis viszonya a v�dl�val - aki egy�bk�nt �ll�t�lagos HIV-pozit�v �s elk�telezett AIDS-aktivista - �m ez k�z�s megegyez�sen alapult. Azt is bevallotta, hogy az aktus sor�n nem v�dekezett, de ut�na "r�gt�n elment zuhanyozni, a HIV-fert�z�s elker�l�se v�gett". V�g�l a b�r�s�g felmentette a v�dak al�l, de elmarasztalta a v�dekez�s elmulaszt�sa miatt. A HIV ellen kamp�nyol�k az�ta nem gy�zik hangs�lyozni, hogy zuhanyoz�ssal nem el�zhet� meg a fert�z�s.

Mindezek ellen�re Zuma t�mogatotts�ga tov�bbra is megd�nthetetlennek l�tszik. Szavaz�k�re javar�szt a szeg�nyebb fekete lakoss�gb�l tev�dik �ssze, akikre ink�bb a gyakran meglehet�sen populista elemeket felvonultat� - gyarmatos�t�k ellen buzd�t� �nekel�ssel, �rzelmi kirohan�sokkal tark�tott - retorik�j�val hat.

A 2001-es n�psz�ml�l�s adatai alapj�n D�l-Afrika lakoss�g�nak mintegy 79%-a fekete, a besz�lt nyelvek k�z�l pedig a lakoss�g 23%-nak anyanyelve a zulu.