A menek�lt�gy s�lyos diplom�ciai fesz�lts�gekhez vezetett nemcsak Olaszorsz�g �s Tun�zia, hanem It�lia �s az Eur�pai Uni� k�z�tt is. Roberto Maroni olasz bel�gyminiszter szerint az�rt lenne sz�ks�g rend�r�ket k�ldeni Tun�zi�ba, mert az afrikai orsz�g l�that�an k�ptelen elej�t venni a menek�lt�radatnak. A tun�ziai korm�ny sz�viv�je, Taieb Baccouche az al-Arabija telev�zi�nak kijelentette, nem csod�lkozik az olasz javaslaton, hiszen Maroni "a rasszista sz�ls�jobboldal" politikusa. (Maroni az �szaki Liga tagja). A sz�viv� hozz�tette, R�ma javaslata elfogadhatatlan.

"A tun�ziai n�p elutas�tja, hogy idegen �llam rendfenntart�i �llom�sozzanak az orsz�g ter�let�n" - jelentette ki. Hozz�f�zte, kiz�r�lag a tun�ziai hat�s�gokat illeti meg a jog, hogy az orsz�got elhagy�kat ellen�rz�snek vethesse al�. Tun�zia ugyanakkor �g�retet tett arra, hogy megn�veli a parti �rs�g l�tsz�m�t. A tuniszi korm�nyzat szerint m�r vas�rnap megtett�k a sz�ks�ges l�p�seket. A parti �rs�g "�jt nappall� t�ve dolgozik, hogy elej�t vegye a tov�bbi menek�lt�radatnak" - k�z�lte a korm�nyzat. �ll�t�lag t�bb szem�lyt �rizetbe vettek.

Nagy k�rd�s, hogy az er�s�t�s mire lesz el�g. R�m�t az is aggasztja, hogy Tunisz nem �rulta el, h�ny f�vel n�velte a parti �rs�g l�tsz�m�t. R�ad�sul Olaszorsz�g �gy �rzi, hogy az arab orsz�g mintha nem is venn� igaz�n komolyan ezt a jelens�get. A tuniszi korm�ny ugyanis azt k�z�lte, hogy meg�rt�st kellene tan�s�tani Tun�zia ir�nt az orsz�gban uralkod� "rendk�v�li helyzet miatt", m�sr�szt nem �j jelens�g, hogy menek�ltek indulnak �tnak Eur�pa fel�.

Az elm�lt �t nap folyam�n mintegy �tezer tun�ziai menek�lt �rt partot a F�ldk�zi-tengeri Lampedusa sziget�n. Csak vas�rnapra virrad� hajnalban 1500-an k�t�ttek ki. Ennek r�szben az az oka, hogy Zine el-Abidine Ben Ali tun�ziai eln�k hatalm�nak megbuktat�s�t k�vet�en kaotikus helyzet alakult ki az �szak-afrikai orsz�gban. A rend m�g mindig nem �llt helyre: sok rend�r nem volt hajland� felvenni a munk�t.

Tegnap lapz�rt�nk ut�n Franco Frattini olasz k�l�gyminiszter Tun�zi�ba l�togatott, s logisztikai seg�ts�get �g�rt vend�gl�t�inak. Az olasz hat�s�gok l�gihidat alak�tottak ki Szic�lia �s Lampedusa k�z�tt. Eddig mintegy ezer szem�lyt sz�ll�tottak �t Lampedus�r�l Szic�li�ba. A lampedusai menek�ltt�borban olasz m�diumok jelent�sei szerint le�rhatatlan �llapotok uralkodnak. Itt ugyanis legfeljebb 850 szem�lyt tudn�nak elsz�ll�solni. Sok menek�ltnek ez�rt a f�ld�n, a szabad �g alatt kellett aludnia.

R�ma �les b�r�lattal illette az Eur�pai Uni�t. Roberto Maroni bel�gyminiszter egy telev�zi�s interj�ban kijelentette: "�szak-Afrika felrobban, de az Eur�pai Uni� nem tesz semmit. Br�sszel mag�ra hagyta Olaszorsz�got. Szem�lyesen k�rtem az EU seg�ts�g�t, s azt v�laszolt�k, hogy a k�r�sre legkor�bban k�t h�t m�lva v�laszolhatj�k meg. Nem tal�lok szavakat erre a b�rokratizmusra" - mondta. Hasonl�an v�lekedett Maurizio Sacconi szoci�lis miniszter, aki szerint k�s�bb az EU meg�rzi, milyen s�lyos helyzet �llt el�.

Lampedusa, az �g�ret f�ldje
Lampedusa az �szak-afrikai menek�ltek gyakori c�lpontja. A mind�ssze h�sz n�gyzetkilom�teres sziget 120 kilom�terre fekszik Afrika partjait�l. 2008 j�liusa �s 2009 j�liusa k�z�tt 20 ezer bev�ndorl� haj�zott az "�g�ret f�ldj�re".

Lampedusa a nincstelen afrikaiak sz�m�ra Eur�pa kapuj�t jelenti. A Berlusconi-korm�ny sokat b�r�lt bev�ndorl�si politik�ja nyom�n rohamosan cs�kkent a mened�kk�r�k sz�ma. A 2009 j�lius�t k�vet� egy �vben m�r csak n�gysz�zan haj�ztak ide. A 4500 f�s Lampedus�nak k�t menek�ltt�bora volt, a mostani rohamig mindkett�t bez�rva tartott�k.