Az ENSZ �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezete (FAO), a Nemzetk�zi Int�zet a K�rnyezetv�delem�rt �s Fejl�d�s�rt (IIED) �s a Nemzetk�zi Alap a Mez�gazdas�gi Fejl�d�s�rt (IFAD) �ltal k�sz�tett kutat�s meg�llap�totta, hogy csup�n az �ltaluk vizsg�lt �t afrikai orsz�gban az elm�lt �t �vben 2,5 milli� hekt�r term�f�ld elad�s�r�l vagy hossz� t�v� b�rlet�r�l sz�letett meg�llapod�s. A tanulm�ny k�sz�t�i megjegyzik: ez val�sz�n�leg csak a j�ghegy cs�csa, ugyanis a legt�bb ilyen �zletet nem hozz�k nyilv�noss�gra.

A jelens�g nem �j, azonban az elm�lt �vekben egyre t�bb �s nagyobb ter�letet adnak b�rbe. A legjellemz�bb a hossz� t�v�, ak�r 50 vagy 99 �ves b�rlet. A b�rl�k legt�bbsz�r mag�nc�gek, amelyeknek vagy r�szben tulajdonosa a sz�rmaz�si orsz�g korm�nya, vagy valamif�le kedvezm�nyekkel t�mogatja. Katar p�ld�ul val�sz�n�leg Keny�ban fog 40 000 hekt�r f�ldet b�relni, amely�rt cser�be hitelt ny�jt egy �jabb tengeri kik�t� meg�p�t�s�hez. Sz�ri�nak Szud�nnal van hossz� t�v� meg�llapod�sa, �s Sza�d-Ar�bia is Szud�nban, valamint Eti�pi�ban fog termelni. Az �lelmiszer-biztons�g mellett a befektet�ket az is motiv�lja: a mez�gazdas�gi term�kek �r�nak emelked�s�vel �s a bio�zemanyagok ir�nti kereslet fel�l�nk�l�s�vel nagyobb hasznot hoz a termel�s.

Az afrikai orsz�gok legt�bbsz�r b�rleti d�jat nem is k�rnek a f�ld�rt, vagy csak nagyon keveset. Ink�bb az motiv�lja �ket, hogy a k�lf�ldi c�gek t�k�t hoznak, fejlesztik az infrastrukt�r�t, technol�giai �j�t�sokat honos�tanak meg �s �j munkahelyeket teremtenek. Azonban sz�mtalan kock�zatot is rejtenek ezek az �zletek: Keny�ban p�ld�ul n�h�ny h�napja rendk�v�li �llapotot hirdettek az �lelmiszerhi�ny miatt - azaz egy olyan orsz�g ad b�rbe term�f�ldet, amely maga is hi�nnyal k�szk�dik. A b�rbe adott f�ld pedig hivatalosan mindig "senkif�ldje", val�j�ban azonban gyakran �lnek ott p�sztorok vagy f�ldm�vesek, akiket csak nagyon ritk�n vonnak be a b�rletr�l sz�l� d�nt�si folyamatba. Nagy h�tr�ny az is, hogy a folyamat nem �tl�that�, �gy nagy a korrupci� vesz�lye is. A b�rl�k r�ad�sul az �rt�kes ter�leteket keresik: egyed�l Eti�pia eset�ben volt lehet�s�g�k megvizsg�lni a k�rd�st, �s ott bebizonyosodott, hogy a v�zhez, �nt�z�shez �s a piacokhoz legk�zelebbi, legjobb min�s�g� f�ldet adt�k b�rbe.

Madagaszk�r korm�nya tavasszal r�szben abba bukott bele, hogy az orsz�g term�f�ldj�nek fel�t akarta b�rbe adni 99 �vre a d�l-koreai Daewoo Logisticsnak. Az �zlet�rt cser�be p�nzt nem is, csak �j munkahelyeket kapott volna annak az orsz�gnak a korm�nya, amelynek lakoss�g�nak t�bb mint k�tharmada nyomorog. Az ellenz�k ezzel a h�rrel t�megeket tudott mozg�s�tani, �s el�ld�zte az eln�k�t. Az �j vezet�, a 35 �ves Andry Rajoelinaazonnal felmondta a meg�llapod�st.

F�ldet azonban nemcsak Afrik�ban, hanem Pakiszt�nban, Kazahszt�nban, a F�l�p-szigeteken, Indon�zi�ban �s Ukrajn�ban is b�relnek k�lf�ldi c�gek, korm�nyok. A b�rl�k k�z�tt pedig vannak amerikaiak �s britek is. (Gyurcs�ny Ferenc janu�ri, Om�nban �s Katarban tett l�togat�s�n is felvetett�k a vend�gl�t�k: a f�ldg�z�rt cser�be befektet�ik �lelmiszert termeln�nek Magyarorsz�gon.)

Madagaszk�r p�ld�ja azonban r�vil�g�t arra, hogy a befektet�k sz�m�ra is kock�zatos lehet az �zlet: hab�r egyre t�bb afrikai orsz�g politikai helyzete stabiliz�l�dik, egy puccs vagy hatalomv�lt�s k�nnyen meghi�s�thatja a terveket.

A hadsereg m�g tegnap is l�vette az �szak-nig�riai Maiduguriban azt az �p�letegy�ttest, ahol els�ncolt�k magukat a Boko Haram sz�ls�s�ges iszlamista szervezet fegyveresei. A t�mad�sban �let�t vesztette a csoport m�sodik sz�m� embere, de vezet�je, Mohammed Yuszuf mintegy 300 k�vet�j�vel egy�tt elmenek�lt. El�z�leg a katon�k behatoltak egy mecsetbe, �s ezut�n puskaropog�st lehetett hallani. A l�v�ld�z�s ut�n mintegy 50 holttestet sz�moltak �ssze a mecsetben, �s tov�bbi �tvenet az imahely udvar�n.