Kev�ss� ismert, hogy a modern t�rt�nelem egyik legpuszt�t�bb h�bor�ja a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gban j�tsz�dott le. Az elm�lt tizenegy �vben milli�k vesztett�k �let�ket, mik�zben legal�bb kilenc afrikai orsz�g hadserege avatkozott be a kong�i korm�nyer�k �s a k�l�nb�z� l�zad� fegyveres csoportok k�z�tt az orsz�g feletti hatalom�rt �s a term�szetes er�forr�sok�rt v�vott harcba.

Arr�l is keveseknek van tudom�suk, hogy a konfliktusba beavatkoz� legjelent�sebb er� a szomsz�dos Ruanda tuszi hadserege. A ruandai eln�k, Paul Kagame szerint az�rt van sz�ks�g a beavatkoz�sra, mert Ruanda sz�m�ra �lland� fenyeget�st jelentenek a Ruandai Felszabad�t�s Demokratikus Er�i (FDLR), az a hutu mil�cia, mely az 1994-i n�pirt�skor felbomlott hadsereg marad�k�t fogja �ssze. 

Eg�szen mostan�ig az Egyes�lt �llamok �s a Nyugat diplom�ciailag Kagam�t t�mogatta. Janu�rban azonban Joseph Kabila kong�i eln�k szerz�d�st k�t�tt Kagam�val, amely lehet�v� tette a ruandai er�k benyomul�s�t kong�i ter�letre az FDLR elleni harc c�lj�b�l. Megfigyel�k ugyanakkor r�mutatnak arra, hogy a hutu mil�ci�k messze nem jelentenek olyan nagy vesz�lyt, ami indokoln� a tart�s ruandai jelenl�tet Kong� ter�let�n - �rja Howard W. French aThe New York Review of Books-ban. 

Konszolid�ci� �s n�pirt�s

Ruanda kong�i intervenci�ja 1996-ban vette kezdet�t. K�t �vvel kor�bban Kagame Ruandai Hazafias Frontja (RPF) el�z�nl�tte Ruand�t a szomsz�dos Ugand�b�l kiindulva, megd�nt�tte a korm�nyt Kigaliban �s v�get vetett a kb. 800 ezer tuszi �s m�rs�kelt hutu hal�l�t eredm�nyez� n�pirt�snak. Amint Kagame kisebbs�gi tuszi korm�nyt hozott l�tre Ruand�ban, k�tmilli� hutu menek�lt ENSZ-t�borokba Kong� k�t tartom�ny�ba, az �tmilli� lakos�, Ugand�val, Ruand�val �s Burundival szomsz�dos �szak- �s D�l-Kivuba. 

Az itt l�v� �sv�nykincsek mellett tov�bbi konfliktusforr�s, hogy m�r a gyarmatos�t�s el�tt a mai Ruanda ter�let�r�l jelent�s hutu �s tuszi bev�ndorl� hull�mok �rkeztek erre a ter�letre, ezek a ruandaiak pedig az ut�bbi �vtizedekben az orsz�gr�sz ellen�rz�s��rt �lland� harcot v�vtak a kong�i korm�nnyal. 

Miut�n Kagame konszolid�lta a hatalm�t Ruand�ban, ottani tuszik inv�zi�s csapatai t�rtek be �szak- �s D�l-Kivuba, hogy �ld�zz�k a hutu mil�ci�kat �s harcoljanak Mobutu Sese Seko harminc�ves diktat�r�ja ellen, aki �ll�t�suk szerint mened�ket ny�jtott a ruandai n�pirt�s felel�seinek. Ruandai �s ugandai seg�ts�ggel �j korm�ny j�tt l�tre Kinshas�ban Kabila vezet�s�vel. Amikor azonban Kabila 1998-ban utas�t�st adott a ruandai csapatoknak Kong� elhagy�s�ra, Kagame minden kor�bbin�l sz�lesebb k�r� t�mad�st ind�tott a szomsz�dja ellen. 

 A kong�i eln�k csak az�rt maradhatott hatalmon, mert Angola �s Zimbabwe csapatokat k�ld�tt a seg�ts�g�re. Angola att�l tartott, Kong� kiindul� b�zisa lehet a korm�ny ellen r�g�ta l�zad� Jonas Savimbinek, akit az orsz�gban fell�ngolt polg�rh�bor� legf�bb felel�s�nek tartottak. Zimbabw�nek pedig, �gy t�nik, felaj�nlott�k, hogy r�szesedhet a kong�i �sv�nykincs-vagyonb�l. 

Ebb�l a konfliktusb�l alakult ki G�rard Prunier �j k�nyv�nek (Africa's World War: Congo, the Rwandan Genocide, and the Making of a Continental Catastrophe) megfogalmaz�s�ban "Afrika vil�gh�bor�ja", amelynek eddig megd�bbent� m�don 5,4 milli� �ldozata volt, vagyis j�val t�bb, mint b�rmely fegyveres konfliktusnak a m�sodik vil�gh�bor� �ta. Ugyancsak emiatt k�vetkezett be az ENSZ t�rt�net�nek legnagyobb m�ret� beavatkoz�sa t�bb mint negyven orsz�g 20 ezer katon�j�val. 

Nem csak a hutuk gyilkoltak

Az eddigi narrat�va szerint a tuszik 1994-es lem�sz�rl�s��rt a gonosz hutuk voltak a felel�s�k, �k teh�t "extremista gyilkosok", mik�zben a tuszi RPF a "jogosan bossz��ll� angyal", mely ugandai b�zisair�l kiindulva pr�b�lta el�rni a n�pirt�s meg�ll�t�s�t. 

A sz�znapos n�pirt�s nem kiz�r�lag a hutuk monop�liuma volt, ahogy azt sokan gondolj�k, az RPF ugyanis m�dszeresen j�rta a vid�ket, hogy fegyvertelen hutu parasztokat gyilkoljon (egy 1994. �szi ENSZ-jelent�s szerint 25 �s 45 ezer k�z�tt volt a hutu halottak sz�ma, �m az USA nyom�s�ra a jelent�st nem hozt�k nyilv�noss�gra). Prunier szerint Kagame "politikai kontrollt gyakorolt a terror f�l�tt". 

Kong� ruandai inv�zi�j�t�l az amerikaiak azt rem�lt�k, hogy ki fognak �r�lni az egymilli� lakos� ENSZ-t�borok, amelyek b�zisul szolg�ltak a ruandai n�pirt�s f� felel�sei, a hutu hadsereg �s az Interahamwe mil�cia bossz��hes elemei sz�m�ra. Washington ink�bb "elford�totta a fej�t". A hutu mil�ci�kat azonban 1996 november�re el�zt�k, onnant�l kezdve pedig a konfliktus nemzetk�zi jelleget �lt�tt, amelyet Ruanda a Kong�ba menek�lt hutu lakoss�ga legyilkol�sa �rdek�ben folytatott. Ez ugyancsak nem volt az USA �rdekei ellen�re (az el�ld�z�tt hutuk "a rossz fi�k", ahogy az akkori kong�i amerikai nagyk�vet nyilatkozott). 

A menek�ltt�borokban t�rt�nt gyilkoss�gok �s az onnan tov�bbmenek�l� szerencs�tlenek tragikus k�r�lm�nyei miatt Prunier szerint 1996-ban �s 1997-ben 300 ezren vesztett�k �let�ket. Az ENSZ �ltal kezdem�nyezett vizsg�latokat a Ruanda �ltal t�mogatott Kabila �s Kagame akad�lyozta, de Washington sem er�ltette a dolgot. 

A Clinton-adminisztr�ci� m�sokkal egy�tt a ruandai vezet�t az "�j afrikai vezet�k" k�z� sorolta, akik �zleti szeml�let�ek, akiknek eg�sz m�s c�ljai vannak, mint Mobutu dikt�tornak vagy az iszl�mista Szud�nnak. Csakhogy ezek az �j vezet�k is tekint�lyuralmi figur�k katonai h�tt�rrel, akik "demokratikus" v�laszt�sok r�v�n jutottak hatalomra.